A Miskolci Egyetem rektort választ, mint az közismert, azonban az utóbbi napokban jelentős mértékben beindult a köpködés. Áttekintésünk első része azzal a maillel foglalkozik, ahol minden kezdődött.
Minden szenátusi tag megkapta az alábbi mailt pár héttel ez előtt:
„Tisztelt Szenátus Tag!
Kérem, vesse össze a két csatolt dokumentum szövegét. Néhány véletlen egyezés helyét megtalálja lentebb. A további felfedezés örömét meghagyjuk Önnek.
A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK
BL: IV. 22 - (BJ: I. 8 -)
Eötvös Lóránd … 31. (8.)
Napjainkban szakítani … kutatói szabadság … 32 (Szakítani … kutatói szabadság … 28)
A kutatás, fejlesztés és … 33. (Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk … 29.)
Hallgatóság 43 - (24 -)
Gazdálkodás 46 - (12 -)
Érdekvédelmi szervezetek 49 - (Érdekvédelmi szervezetek 31 -)
Külső kapcsolati rendszer … 52 - (VIII. Kapcsolat Pécs városával … 29 -)
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak … 52 - (IX. Nemzetközi kapcsolatok 30.)
MAB 53. (PAB 31.)
átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű egyetem 55. (átlátható struktúrájú és vezetői
felépítésű Egyetemet 33.)”
Ennyi volt az e-mail, arra elegendő, hogy felkeltse a gyanút, de sok bizonyítékkal nem szolgált.
Készült szerencsére időközben egy ennél precízebb elemzés is a dolgozatról, amit az érthetőség és az ínyencek kedvéért (tekintet nélkül a hosszára) most megosztunk.
Az összehasonlítás alapjául szolgáló forrásművek:
Barkai 22. oldal.
Az egyetem elsőrendű feladata, hogy az egyes tudomány- és szakterületeken önálló gondolkodásra képes, művelt embereket képezzen, akik a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek legfontosabb küldetése, hogy elősegítsék hallgatóik értelmiségivé válását, akik a szakmai tudás mellett természeti és társadalmi környezetünkről felelős véleményt képesek alkotni, akiknek véleményére az emberi közösség odafigyel, s ezen keresztül formálják társadalmunkat.
Bódis 8. oldal
Véleményem szerint az egyetem legfontosabb feladata, hogy különböző tudomány- és szakterületeken képezzen önálló gondolkodásra képes, művelt embereket, akik az ország és a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek igazi küldetése, hogy értelmiségi váljon az egyetemistából, aki a szakmai tudás mellett a környező világról önálló, felelős véleményt képes alkotni, akinek véleményére környezete odafigyel, s ezen keresztül formálja azt.
Barkai 22. oldal
Az egyetemek szerepe és helyzete a XXI. században az Európai Közösségben nagymértékben felértékelődik. A Bizottság „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása" című közleményében így fogalmaz: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősítenie: ezek az oktatás, a kutatás, ás az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését ás minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi ás minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be".
Bódis 8. oldal
A XXI. században az Európai Közösségben is felértékelődik az egyetemek szerepe és helyzete. „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása” című közleményében a Bizottság megfogalmazza: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősíteni: ezek az oktatás, a kutatás, és az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését és minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi és minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be”.
Barkai 22. oldal
Erre valóban szükségünk van, hiszen napjainkra már egyértelművé vált, hogy a globális világban zajló tudásversenyben Európa hátrányba került. Amennyiben Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente mintegy 150 milliárd euró többletet kellene a felsőoktatásra fordítania. Európának azonban az oktatás fejlesztésén kívül azért sincs más esélye, mivel kontinensünk gazdasági paradigmája a soron következő két évtizedben alapvetően meg fog változni. A jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre inkább a tudás- intenzív iparágakra ás szolgáltatásokra fog támaszkodni miközben az unió gyártóbázisa tovább zsugorodik és mind több munkahely igényli majd a magasabb szintű iskolai képzést.
Ennek a változásnak a valódi motorjai az egyetemek, melyek azonban jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa számos országában reform intézkedések sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.
Bódis 8-9. oldal
Szükségünk is van erre, hiszen a globális világban zajló tudásversenyben Európa lemaradt. Ha Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente további 150 milliárd
eurót kellene felsőoktatásra fordítania. Európának pedig nincs más esélye, csak az oktatás fejlesztése, hiszen az előttünk álló 20 évben
Európa gazdasági paradigmája alapvetően meg fog változni.
Gyártóbázisa tovább zsugorodik, a jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre nagyobb mértékben a tudás-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra fog támaszkodni és mind több munkahely igényli majd a felsőbb iskolai képzést.
Az új tudásalapú paradigma motorjai az egyetemek, melyek azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa szerte reformok sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.
Barkai 22. oldal
A reform tehát akkor jó, ha nem csupán költségcsökkentésben manifesztálódik, hanem a versenyképes finanszírozást is biztosítja, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi struktúra és stratégia modernizációja, melynek eredményeként nemzetközileg versenyképes, minőségi képzés és kutatás-fejlesztés jön létre. A felsőoktatás, mint „közjó", elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, ezért az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést kell kötnie a társadalommal, amelynek értelmében programjaiért, személyzetéért és erőforrásaiért legyen felelős ás elszámoltatható, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalják magukra.
Bódis 9. oldal
A jó reform tehát nem csak költségcsökkentésben, oktatók elbocsátásában fejeződik ki, hanem a versenyképes finanszírozás biztosításában, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi modernizációs stratégiák széles tárháza. Mivel a felsőoktatás közjó, s elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést vagy „szerződést” kéne kötni a társadalommal, amelynek értelmében programjaikért, személyzetükért és erőforrásaikért felelősek és elszámoltathatóak lennének, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalnák magukra.
Barkai 23. oldal
Jelenleg az egyetemek számára különösen nagy kihívást jelent a tömegképzés és a minőségi képzés között feszülő ellentmondás. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. A felsőoktatásra szánt erőforrások szűkössége sehol sem teszi lehetővé a nagy számban történő elitképzést. Egyes országok útkeresése az elitegyetemek kialakítása irányába tart az ennek megfelelő emelt finanszírozás biztosításával. Más országok a tandíj bevezetését látják a helyes megoldásnak a források pótlására.
Bódis 9. oldal
Különösen nagy kihívást jelent az egyetemeknek a tömegképzés és a minőségi képzés egymás mellett történő megvalósítása. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. Az EU felsőoktatásra szánt erőforrásainak szűkössége nem teszi lehetővé, hogy az igényelt nagy számban történjen az elitképzés. Egyes országok útkeresése felveti az elitegyetem, a kiválósági egyetemi központ kialakítását, természetesen az elitképzésnek megfelelő emelt finanszírozással. Máshol a források pótlására a tandíj bevezetését fontolgatják.
Barkai 23. oldal
Az immár évek óta tartó, elhúzódó gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. Folyamatos állami forráskivonásnak vagyunk tanúi és a helyzetet tovább súlyosbítja a csökkenő születésszám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának csökkenése. Ennek megfelelően a hazai felsőoktatás szerkezete alapvető átalakulási folyamaton megy keresztül.
Az egyetem oktatási portfóliójában egyre szűkebb arány jut az államilag támogatott hallgatói aránynak és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a költségtérítéses képzéseknek. Egyes szakokon (pl. társadalomtudományok, gazdaságtudomány) szinte kizárólagosan önköltséges képzésekre van lehetőség, míg más szakokon (műszaki- természettudományok, orvos-egészségtudomány) továbbra is az állami finanszírozás a meghatározó.
Ezek fényében különösen felértékelődnek a külföldi hallgatók idegen nyelvű önköltséges képzéseiben rejlő lehetőségek, és az innovációban való fokozott szerepvállalás szükségessége annak érdekében, hogy megfeleljünk a jelenlegi kihívásoknak.
Bódis 9. oldal
A 2008. év végére kibontakozó hitel és pénzügyi, majd gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. A nemzetgazdaság lassulása, ill. néhány évig várható zsugorodása minden bizonnyal további forrás kivonást fog eredményezni ebből a szektorból. A helyzetet tovább nehezíti a csökkenő születés szám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának várható csökkenése. A magyar felsőoktatás szerkezete ezért ismét alapvetően át fog alakulni.
Az egyetem oktatási portfóliójában egyszerre kell megjeleníteni és szerencsésen ötvözni az állami finanszírozású és az önköltséges hallgatók arányát.
Lesz olyan szak, ahol az önköltséges arány dominál, s lesz olyan szak, ahol döntően az állami megrendelés jelenti az egyetem bevételét. Mindemellett törekedni kell, hogy az idegen nyelvű képzés a kapacitások kihasználásával minél több szakon és karon megjelenjen.
Ez nemcsak jó nemzetközi megítélésünket biztosítja, hanem bevételeink növelésével „függetlenedhetünk” a magyar gazdaság nehézségei okozta csökkenő állami szerepvállalástól. A gazdasági nehézségek megoldását jelentheti még az innovációban való fokozott szerepvállalásunk ill., a 2008. évben módosított FTv. által biztosított ingatlan gazdálkodás is.
Barkai 24. oldal
Az intézmény stratégiai céljainak és feladatainak meghatározásakor mindenekelőtt számba kell venni az egyetem helyzetét, adottságait és lehetőségeit, azokat az erényeket, problémákat és veszélyforrásokat, melyek célkitűzéseink megvalósítását elősegíthetik, illetve hátráltatják.
Bódis 10. oldal
Ahhoz, hogy stratégiai terveinket maradéktalanul sikerre vigyük, első lépésként számba kell venni azokat az erényeket és problémákat, melyek a megvalósítást segítik, vagy hátráltatják, illetve lehetetlenné teszik.
Barkai 25. oldal
Az egyetem olyan szellemi infrastruktúrával rendelkezik, mely évtizedeken keresztül nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket produkál a tudomány és az innováció területén.
Bódis 11. oldal
1.5. Az a szellemi infrastruktúra, mely évtizedek óta produkál nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket a tudomány és az innováció területén.
Barkai 31-32. oldal
ha nem oldjuk meg azt a feladatot, mely az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hoz be az egyetemi kutatóhelyekre, akkor mindez az egyetemi költségvetés újabb terhét jelentheti és jelentős erkölcsi veszteségeket is generálhat.
Bódis 28. oldal
ha rövid időn belül nem oldjuk meg azt a rendkívül fontos feladatot, mellyel az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hozunk a Science Buildingbe, akkor az egyrészt az egyetemi költségvetés újabb hiány-termeléséhez vezet, másrészt komoly erkölcsi veszteségeket is indukálhat.
Barkai 32. oldal
Napjainkban szakítani kell azzal a felfogással, miszerint a kutatási eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítás szereplőit. Ennek a megközelítésnek a hatékonysága egyértelműen alacsony és a tudományos eredmények hasznosítása esetleges. Hatékonyabb megoldást jelent az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttműködése, mely az egyéni kutatók, a nagy és komplex pályázatokat megvalósító tudásközpontok, a kutatás-hasznosítást végző inkubátor házak/innovációs központok teremtik meg a kutatóhelyek és a piaci szereplők együttműködését.
Bódis 28. oldal
Szakítani kell azzal a felfogással, hogy a tudományos kutatás során képződött eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítót. Ennek a modellnek az effektivitása egyértelmően alacsony, a kutatási eredmények hasznosítása esetleges. Lényegesen hatékonyabb modell az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttmőködése. Ebben a rendszerben az egyéni kutatók, a nagy, komplex pályázatokat megvalósító un. tudásközpontok, valamint a kutatás- hasznosítást végző inkubátor házak-innovációs központok teremtik meg a piaci szereplők és a kutatóhelyek együttmőködését.
Barkai 32. oldal
Alapvető egyetemi érdek az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása.
A karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás hátterét a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, NKTH, FP7 stb. individuális pályázatai) biztosíthatják.
Mindazonáltal a nagyobb, több munkacsoportot, esetenként több egyetemi kart is összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nehezen kivitelezhetők az egyetemi infrastruktúra hagyományos keretei között.
Erre az igénybevétel alapján finanszírozott központ (Science Center) kialakítása adhat megoldást, mely megfelelő platformot képezhet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei között kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piac számára értékesíteni, ezzel megteremtve a pályázati források kiegészítésének lehetőségét.
A kutatás-hasznosítás kiterjesztése azonban piaci viszonyok között csak professzionális szereplők bevonásával képzelhető el.
Ezt kizárólag a régió gazdasági szereplőit bevonva, azokkal együttműködve lehet eredményesen megvalósítani.
Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni a régió gazdasági projektjeiben, melyekben az egyetemi tulajdonosi részvétel megteremtheti az érdekérvényesítés lehetőségét.
Ezek az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé es a képződött eredményeket a piacra vezetve a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására visszaforgatni.
Az un. „spin off' cégek kialakításával egyúttal olyan életpálya lehetőségek biztosíthatók a kutatók számára, melyek az egyetemi karriert is vonzóbbá tehetik.
Bódis 28-29. oldal
Az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása alapvető egyetemi érdek.
Ezt a karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás biztosítja a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, GOP, NKTH, FP7 individuális pályázatai) segítségével.
Ugyanakkor a nagy, munkacsoportokat, esetenként karokat összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nem kivitelezhetők a hagyományos egyetemi infrastruktúra keretei közt.
A Science Building projekt jól szolgálhatja ezek hatékony megvalósítását. Az igénybevétel alapján finanszírozott központ megfelelő platformot jelenthet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc fent felsorolt szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei közt kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piaci felé értékesíteni, ezzel kiegészítve a pályázati forrásokat.
A nagy volumenű kutatás-hasznosítás azonban piaci viszonyok közt, professzionális szereplők bevonásával képzelhető csak el.
Ezt a régió gazdasági szereplőivel együttmőködve lehet csak eredményesen megvalósítani.
Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni az un. Pólus Programokban. [...]
Ezekben az egyetemi tulajdonosi részvétel teremti meg az érdekérvényesítést.
Ugyanis ezek, az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé, ill. a képződött eredményeket piacra vezetve visszaforgatni a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására.
Egyúttal a „spin off” cégek inkubálásával olyan életpálya lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak, hogy megérje az egyetemi karriert választani.
Barkai 33. oldal
A kutatás, fejlesztés és innováció kifejezések emlegetése kapcsán gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag műszaki, természettudományi vagy orvos-egészségügyi kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti-, és egyéb társadalomtudományi vagy művészeti kutatásoknak is.
Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két lényeges eleme van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a műszaki-természettudományi, egészségtudományi kutatások „határterületein", azok társadalmi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat valósítsunk meg.
Ilyen vonatkozásban ezeken a területeken járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására kell törekednünk. Ezeken a területeken külön figyelemmel kell lennünk a társadalmi-szociális igények alapján felmerülő kutatásterületek lehetőség szerinti fejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, országos szintű kutatások és kapcsolatrendszer kialakítására.
Bódis 29. oldal
Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag a természettudományi és orvos-biológiai kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben Egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti- és egyéb társadalomtudományi kutatásoknak is.
Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két alapvető módja van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a természettudományi és orvos-biológiai kutatások „határterületein”, azok társadalomi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat határozzunk meg.
Magam nem vagyok járatos a társadalomtudományi kutatásokban, de megválasztásom esetén a területen járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával törekszem az egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására.
Barkai 33. oldal
A Műszaki Földtudományi Kar, korábban Bányamérnöki Kar, egyetemünk legrégibb, nagy múltú alapító kara. A kar az elmúlt évtizedek alatt a legnagyobb változáson ment át, képzési és kutatási struktúráját folyamatosan fejlesztve átalakult, a hagyományos értékeket megtartva alkalmazkodott napjaink kihívásaihoz és lehetőségeihez.
Patkó 32. oldal
A Műszaki Földtudományi Kar Egyetemünk legrégibb Kara, és az elmúlt időszakban a legnagyobb változáson ment át. [...]
a Kar új életre kelt, rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.
Barkai 37. oldal
Bölcsészettudományi Kar
A kar és képzéseinek létrehozása valódi intellektuális szükségletet elégített ki városunkban és a régióban, emellett jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egyetemünket igazi universitasként emlegetik napjainkban.
Patkó 34. oldal
A Bölcsészettudományi Kar az egyik legszerteágazóbb képzést végző Karunk, amelynek létrehozása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Miskolci Egyetemet igazi universitasként emlegetik.
Barkai 37. oldal
Comenius Főiskolai Kar
A kar képzéseinek a Miskolci Egyetemhez történő integrációja szintén hozzájárult az Egyetem universitas jellegének fejlődéséhez.
Patkó 35. oldal
A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karnak a Miskolci Egyetemhez történt integrációja is hozzájárult az Egyetem universitas jellegéhez.
Barkai 41. oldal
Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az egyetem könyvtára, [...]
Patkó 42. oldal
Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az Egyetem könyvtára.
Barkai 49-50. oldal
Érdekvédelmi szervezetek
Az érdekvédelmi szervezetekkel való folyamatos egyeztetést igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal, kamarai szervezetek képviselőivel szoros együttműködésben kívánok dolgozni.
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
• Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a Kollektív Szerződés, valamint az egyetem belső szabályzatai előírnak.
• Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintű megállapodás megkötésére törekszem.
• Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt, illetve a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán.
• Az Érdekegyeztető Tanácsot rendszeresen összehívom.
• Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezetek képviselői meghívást kapnak.
• Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintű különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.
Bódis 31-32. oldal
Érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolat
A munkahelyi béke fenntartását igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal és az Orvosi Kamara képviselőjével szoros együttműödésben kívánok dolgozni. [...]
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
1. Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a kollektív szerződés, valamint az Egyetem belső szabályzatai előírnak.
2. Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintő megállapodás megkötésére törekszem.
3. Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok:
a. az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt,
b. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán. [...]
8. Az Érdekegyeztető Tanácsot legalább félévente, illetve szükség szerint összehívom.
9. Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács, Szenátusi Ülésekre a Szakszervezetek és a KT képviselői meghívást kapnak.
Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintő különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.
Barkai 52. oldal
Az egyetem számára elsődleges partnernek kell tekinteni Miskolc városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket és intézményeket.
Egyetemünknek ápolnia és tovább kell fejlesztenie a már hagyományosan jó együttműködést mind a várossal, mind a régióban lévő megyékkel.
A térségünkben jelenlévő nagyobb cégekkel még szorosabb kapcsolatot kell fenntartani, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen igy speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.
Bódis 29-30. oldal
Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban mőködő cégeket is.
Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés.
A régióban jelenlévő nagyobb cégekkel is szorosabbra kívánom főzni a kapcsolatot, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen így speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.
Barkai 52. oldal
Miskolc városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemcsak otthont ad egyetemünknek, hanem az egyetem a tudományos, szakmai, kulturális, intellektuális kisugárzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója" is egyben.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a város országos és regionális szintű stratégiai jelentősége az egyetem nélkül lényegesen szerényebb lenne és az egyetem működése is megkérdőjeleződne a várossal ápolt jó kapcsolatok nélkül, de hasonló az összefüggés a megye vonatkozásában is.
Bódis 30. oldal
A több mint kétezer éves Pécs nemcsak „lakhelye” az Egyetemnek, hanem az Egyetem a legszélesebb értelemben vett kulturális vonzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója” is egyben.
Talán nem állok messze a valóságtól amikor kijelentem, hogy a múltban a Város sem élt az Egyetem adta lehetőségekkel, s hasonlóan az Egyetem sem aknázta ki a Város előnyeit maradéktalanul.
Barkai 52. oldal
Hasonló a helyzet a régió másik két megyéjével is, ugyanakkor az észak-magyarországi régió vonatkozásában színesebb a kép, hiszen itt működik az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) és a Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös), továbbá fővárosi egyetem kihelyezett egységeként is működik képzés (Salgótarján).
Hiányzó képzéseink vonatkozásában kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, illetve a vezetésünkkel létrejövő integrációs lehetőség lehet a járható út.
Bódis 30. oldal
Hasonló a helyzet a megyével is, ugyanakkor a dél-dunántúli régió vonatkozásában sokkal színesebb a kép, mivel itt mőködik a Kaposvári Egyetem és Szombathelyen a Nyugat- Magyarországi Egyetem (Berzsenyi Központ) is, továbbá más fővárosi egyetemek kihelyezett képzései.
Hiányzó képzéseink vonatkozásában maximális kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, vagy az erőfölény kihasználása lehet a járható út.
Barkai 52. oldal
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme működésünknek.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.
Bódis 30. oldal
A PTE nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme mőködésünknek, amelynek tervezett és szigorú visszajelzések által módosítható rendszerben kell működnie.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.
Barkai 52. oldal
Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket tettek a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.
Bódis 30. oldal
Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket hoztak a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.
Barkai 52. oldal
Ugyanakkor fontos, hogy megfogalmazzuk az egyetem külkapcsolati preferenciáit is.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.
Bódis 31. oldal
Fontos, hogy megfogalmazzuk az Egyetem külkapcsolati preferenciáit.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.
Barkai 53. oldal
A Miskolci Akadémiai Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely reprezentálja az akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai ás munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A MAB és a ME kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, ugyanis az egyes rendezvényeken, tudományos fórumokon döntően az egyetemi műhelyek, illetve a régió más intézeteinek eredményei kerülnek bemutatásra.
A kapcsolatból jelenleg még hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, ebben az irányban további határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.
Bódis 31. oldal
X. Kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal (PAB)
A PAB a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely valójában reprezentálja az Akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai és munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A PAB és a PTE kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, hiszen jórészt arról szól, hogy a PTE kutatóinak eredményeit a régió más intézeteinek eredményeihez hasonlóan „elkönyveli”.
A kapcsolatból hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, melyek irányába határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.
Barkai 55. oldal
Pályázatomban nem volt lehetőség számos kérdést részletesen kifejteni.
Ennek ellenére bízom abban, hogy sikerült rávilágítanom arra az alapvető elképzelésemre, mely egy átlátható struktúrájú és vezetési felépítésű egyetem működtetésére törekszik, ahol demokratikus elvek szerint, konszolidált körülmények között működve, a „fenntartható stabilitás és kiegyensúlyozott fejlődés" jegyében tudunk munkálkodni.
Olyan modern egyetemben gondolkodom, ahol a szabályozókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, ahol az egyetemi érdekkel ellentétes elképzelések és cselekedetek nem találnak táptalajra [...]
Bódis 33. oldal
Annak ellenére, hogy számos kérdést csak vázlatosan érintettem, pályázatom elég hosszúra sikerült. Őszintén remélem, hogy az egyes fejezetek olvasása során világossá tudtam tenni azt az alapvető törekvésemet, hogy megválasztásom esetén egy átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű Egyetemet demokratikus elvek alapján kívánok vezetni egy egységes, konszolidált, egyre növekvő teljesítményt és presztizst felmutató modern intézmény felé, [...]
Ahol a szabályzókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, s korlátot csak az egyetemi érdekkel ellentétes törekvésekkel és cselekedetekkel szemben állítanak.
Minden szenátusi tag megkapta az alábbi mailt pár héttel ez előtt:
„Tisztelt Szenátus Tag!
Kérem, vesse össze a két csatolt dokumentum szövegét. Néhány véletlen egyezés helyét megtalálja lentebb. A további felfedezés örömét meghagyjuk Önnek.
A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK
BL: IV. 22 - (BJ: I. 8 -)
Eötvös Lóránd … 31. (8.)
Napjainkban szakítani … kutatói szabadság … 32 (Szakítani … kutatói szabadság … 28)
A kutatás, fejlesztés és … 33. (Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk … 29.)
Hallgatóság 43 - (24 -)
Gazdálkodás 46 - (12 -)
Érdekvédelmi szervezetek 49 - (Érdekvédelmi szervezetek 31 -)
Külső kapcsolati rendszer … 52 - (VIII. Kapcsolat Pécs városával … 29 -)
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak … 52 - (IX. Nemzetközi kapcsolatok 30.)
MAB 53. (PAB 31.)
átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű egyetem 55. (átlátható struktúrájú és vezetői
felépítésű Egyetemet 33.)”
Ennyi volt az e-mail, arra elegendő, hogy felkeltse a gyanút, de sok bizonyítékkal nem szolgált.
Készült szerencsére időközben egy ennél precízebb elemzés is a dolgozatról, amit az érthetőség és az ínyencek kedvéért (tekintet nélkül a hosszára) most megosztunk.
Az összehasonlítás alapjául szolgáló forrásművek:
- Prof. Dr. Barkai László: Pályázat a Miskolci Egyetem rektori tisztségének betöltésére, 2012
- Prof. Dr. Bódis József: Pályázat a Pécsi Tudományegyetem rektori tisztségének betöltésére, 2010
- Dr. Patkó Gyula: Pályázat a Miskolci Egyetem rektori tisztségére, 2010
Barkai 22. oldal.
Az egyetem elsőrendű feladata, hogy az egyes tudomány- és szakterületeken önálló gondolkodásra képes, művelt embereket képezzen, akik a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek legfontosabb küldetése, hogy elősegítsék hallgatóik értelmiségivé válását, akik a szakmai tudás mellett természeti és társadalmi környezetünkről felelős véleményt képesek alkotni, akiknek véleményére az emberi közösség odafigyel, s ezen keresztül formálják társadalmunkat.
Bódis 8. oldal
Véleményem szerint az egyetem legfontosabb feladata, hogy különböző tudomány- és szakterületeken képezzen önálló gondolkodásra képes, művelt embereket, akik az ország és a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek igazi küldetése, hogy értelmiségi váljon az egyetemistából, aki a szakmai tudás mellett a környező világról önálló, felelős véleményt képes alkotni, akinek véleményére környezete odafigyel, s ezen keresztül formálja azt.
Barkai 22. oldal
Az egyetemek szerepe és helyzete a XXI. században az Európai Közösségben nagymértékben felértékelődik. A Bizottság „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása" című közleményében így fogalmaz: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősítenie: ezek az oktatás, a kutatás, ás az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését ás minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi ás minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be".
Bódis 8. oldal
A XXI. században az Európai Közösségben is felértékelődik az egyetemek szerepe és helyzete. „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása” című közleményében a Bizottság megfogalmazza: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősíteni: ezek az oktatás, a kutatás, és az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését és minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi és minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be”.
Barkai 22. oldal
Erre valóban szükségünk van, hiszen napjainkra már egyértelművé vált, hogy a globális világban zajló tudásversenyben Európa hátrányba került. Amennyiben Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente mintegy 150 milliárd euró többletet kellene a felsőoktatásra fordítania. Európának azonban az oktatás fejlesztésén kívül azért sincs más esélye, mivel kontinensünk gazdasági paradigmája a soron következő két évtizedben alapvetően meg fog változni. A jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre inkább a tudás- intenzív iparágakra ás szolgáltatásokra fog támaszkodni miközben az unió gyártóbázisa tovább zsugorodik és mind több munkahely igényli majd a magasabb szintű iskolai képzést.
Ennek a változásnak a valódi motorjai az egyetemek, melyek azonban jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa számos országában reform intézkedések sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.
Bódis 8-9. oldal
Szükségünk is van erre, hiszen a globális világban zajló tudásversenyben Európa lemaradt. Ha Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente további 150 milliárd
eurót kellene felsőoktatásra fordítania. Európának pedig nincs más esélye, csak az oktatás fejlesztése, hiszen az előttünk álló 20 évben
Európa gazdasági paradigmája alapvetően meg fog változni.
Gyártóbázisa tovább zsugorodik, a jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre nagyobb mértékben a tudás-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra fog támaszkodni és mind több munkahely igényli majd a felsőbb iskolai képzést.
Az új tudásalapú paradigma motorjai az egyetemek, melyek azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa szerte reformok sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.
Barkai 22. oldal
A reform tehát akkor jó, ha nem csupán költségcsökkentésben manifesztálódik, hanem a versenyképes finanszírozást is biztosítja, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi struktúra és stratégia modernizációja, melynek eredményeként nemzetközileg versenyképes, minőségi képzés és kutatás-fejlesztés jön létre. A felsőoktatás, mint „közjó", elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, ezért az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést kell kötnie a társadalommal, amelynek értelmében programjaiért, személyzetéért és erőforrásaiért legyen felelős ás elszámoltatható, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalják magukra.
Bódis 9. oldal
A jó reform tehát nem csak költségcsökkentésben, oktatók elbocsátásában fejeződik ki, hanem a versenyképes finanszírozás biztosításában, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi modernizációs stratégiák széles tárháza. Mivel a felsőoktatás közjó, s elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést vagy „szerződést” kéne kötni a társadalommal, amelynek értelmében programjaikért, személyzetükért és erőforrásaikért felelősek és elszámoltathatóak lennének, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalnák magukra.
Barkai 23. oldal
Jelenleg az egyetemek számára különösen nagy kihívást jelent a tömegképzés és a minőségi képzés között feszülő ellentmondás. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. A felsőoktatásra szánt erőforrások szűkössége sehol sem teszi lehetővé a nagy számban történő elitképzést. Egyes országok útkeresése az elitegyetemek kialakítása irányába tart az ennek megfelelő emelt finanszírozás biztosításával. Más országok a tandíj bevezetését látják a helyes megoldásnak a források pótlására.
Bódis 9. oldal
Különösen nagy kihívást jelent az egyetemeknek a tömegképzés és a minőségi képzés egymás mellett történő megvalósítása. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. Az EU felsőoktatásra szánt erőforrásainak szűkössége nem teszi lehetővé, hogy az igényelt nagy számban történjen az elitképzés. Egyes országok útkeresése felveti az elitegyetem, a kiválósági egyetemi központ kialakítását, természetesen az elitképzésnek megfelelő emelt finanszírozással. Máshol a források pótlására a tandíj bevezetését fontolgatják.
Barkai 23. oldal
Az immár évek óta tartó, elhúzódó gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. Folyamatos állami forráskivonásnak vagyunk tanúi és a helyzetet tovább súlyosbítja a csökkenő születésszám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának csökkenése. Ennek megfelelően a hazai felsőoktatás szerkezete alapvető átalakulási folyamaton megy keresztül.
Az egyetem oktatási portfóliójában egyre szűkebb arány jut az államilag támogatott hallgatói aránynak és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a költségtérítéses képzéseknek. Egyes szakokon (pl. társadalomtudományok, gazdaságtudomány) szinte kizárólagosan önköltséges képzésekre van lehetőség, míg más szakokon (műszaki- természettudományok, orvos-egészségtudomány) továbbra is az állami finanszírozás a meghatározó.
Ezek fényében különösen felértékelődnek a külföldi hallgatók idegen nyelvű önköltséges képzéseiben rejlő lehetőségek, és az innovációban való fokozott szerepvállalás szükségessége annak érdekében, hogy megfeleljünk a jelenlegi kihívásoknak.
Bódis 9. oldal
A 2008. év végére kibontakozó hitel és pénzügyi, majd gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. A nemzetgazdaság lassulása, ill. néhány évig várható zsugorodása minden bizonnyal további forrás kivonást fog eredményezni ebből a szektorból. A helyzetet tovább nehezíti a csökkenő születés szám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának várható csökkenése. A magyar felsőoktatás szerkezete ezért ismét alapvetően át fog alakulni.
Az egyetem oktatási portfóliójában egyszerre kell megjeleníteni és szerencsésen ötvözni az állami finanszírozású és az önköltséges hallgatók arányát.
Lesz olyan szak, ahol az önköltséges arány dominál, s lesz olyan szak, ahol döntően az állami megrendelés jelenti az egyetem bevételét. Mindemellett törekedni kell, hogy az idegen nyelvű képzés a kapacitások kihasználásával minél több szakon és karon megjelenjen.
Ez nemcsak jó nemzetközi megítélésünket biztosítja, hanem bevételeink növelésével „függetlenedhetünk” a magyar gazdaság nehézségei okozta csökkenő állami szerepvállalástól. A gazdasági nehézségek megoldását jelentheti még az innovációban való fokozott szerepvállalásunk ill., a 2008. évben módosított FTv. által biztosított ingatlan gazdálkodás is.
Barkai 24. oldal
Az intézmény stratégiai céljainak és feladatainak meghatározásakor mindenekelőtt számba kell venni az egyetem helyzetét, adottságait és lehetőségeit, azokat az erényeket, problémákat és veszélyforrásokat, melyek célkitűzéseink megvalósítását elősegíthetik, illetve hátráltatják.
Bódis 10. oldal
Ahhoz, hogy stratégiai terveinket maradéktalanul sikerre vigyük, első lépésként számba kell venni azokat az erényeket és problémákat, melyek a megvalósítást segítik, vagy hátráltatják, illetve lehetetlenné teszik.
Barkai 25. oldal
Az egyetem olyan szellemi infrastruktúrával rendelkezik, mely évtizedeken keresztül nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket produkál a tudomány és az innováció területén.
Bódis 11. oldal
1.5. Az a szellemi infrastruktúra, mely évtizedek óta produkál nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket a tudomány és az innováció területén.
Barkai 31-32. oldal
ha nem oldjuk meg azt a feladatot, mely az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hoz be az egyetemi kutatóhelyekre, akkor mindez az egyetemi költségvetés újabb terhét jelentheti és jelentős erkölcsi veszteségeket is generálhat.
Bódis 28. oldal
ha rövid időn belül nem oldjuk meg azt a rendkívül fontos feladatot, mellyel az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hozunk a Science Buildingbe, akkor az egyrészt az egyetemi költségvetés újabb hiány-termeléséhez vezet, másrészt komoly erkölcsi veszteségeket is indukálhat.
Barkai 32. oldal
Napjainkban szakítani kell azzal a felfogással, miszerint a kutatási eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítás szereplőit. Ennek a megközelítésnek a hatékonysága egyértelműen alacsony és a tudományos eredmények hasznosítása esetleges. Hatékonyabb megoldást jelent az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttműködése, mely az egyéni kutatók, a nagy és komplex pályázatokat megvalósító tudásközpontok, a kutatás-hasznosítást végző inkubátor házak/innovációs központok teremtik meg a kutatóhelyek és a piaci szereplők együttműködését.
Bódis 28. oldal
Szakítani kell azzal a felfogással, hogy a tudományos kutatás során képződött eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítót. Ennek a modellnek az effektivitása egyértelmően alacsony, a kutatási eredmények hasznosítása esetleges. Lényegesen hatékonyabb modell az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttmőködése. Ebben a rendszerben az egyéni kutatók, a nagy, komplex pályázatokat megvalósító un. tudásközpontok, valamint a kutatás- hasznosítást végző inkubátor házak-innovációs központok teremtik meg a piaci szereplők és a kutatóhelyek együttmőködését.
Barkai 32. oldal
Alapvető egyetemi érdek az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása.
A karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás hátterét a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, NKTH, FP7 stb. individuális pályázatai) biztosíthatják.
Mindazonáltal a nagyobb, több munkacsoportot, esetenként több egyetemi kart is összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nehezen kivitelezhetők az egyetemi infrastruktúra hagyományos keretei között.
Erre az igénybevétel alapján finanszírozott központ (Science Center) kialakítása adhat megoldást, mely megfelelő platformot képezhet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei között kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piac számára értékesíteni, ezzel megteremtve a pályázati források kiegészítésének lehetőségét.
A kutatás-hasznosítás kiterjesztése azonban piaci viszonyok között csak professzionális szereplők bevonásával képzelhető el.
Ezt kizárólag a régió gazdasági szereplőit bevonva, azokkal együttműködve lehet eredményesen megvalósítani.
Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni a régió gazdasági projektjeiben, melyekben az egyetemi tulajdonosi részvétel megteremtheti az érdekérvényesítés lehetőségét.
Ezek az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé es a képződött eredményeket a piacra vezetve a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására visszaforgatni.
Az un. „spin off' cégek kialakításával egyúttal olyan életpálya lehetőségek biztosíthatók a kutatók számára, melyek az egyetemi karriert is vonzóbbá tehetik.
Bódis 28-29. oldal
Az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása alapvető egyetemi érdek.
Ezt a karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás biztosítja a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, GOP, NKTH, FP7 individuális pályázatai) segítségével.
Ugyanakkor a nagy, munkacsoportokat, esetenként karokat összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nem kivitelezhetők a hagyományos egyetemi infrastruktúra keretei közt.
A Science Building projekt jól szolgálhatja ezek hatékony megvalósítását. Az igénybevétel alapján finanszírozott központ megfelelő platformot jelenthet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc fent felsorolt szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei közt kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piaci felé értékesíteni, ezzel kiegészítve a pályázati forrásokat.
A nagy volumenű kutatás-hasznosítás azonban piaci viszonyok közt, professzionális szereplők bevonásával képzelhető csak el.
Ezt a régió gazdasági szereplőivel együttmőködve lehet csak eredményesen megvalósítani.
Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni az un. Pólus Programokban. [...]
Ezekben az egyetemi tulajdonosi részvétel teremti meg az érdekérvényesítést.
Ugyanis ezek, az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé, ill. a képződött eredményeket piacra vezetve visszaforgatni a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására.
Egyúttal a „spin off” cégek inkubálásával olyan életpálya lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak, hogy megérje az egyetemi karriert választani.
Barkai 33. oldal
A kutatás, fejlesztés és innováció kifejezések emlegetése kapcsán gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag műszaki, természettudományi vagy orvos-egészségügyi kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti-, és egyéb társadalomtudományi vagy művészeti kutatásoknak is.
Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két lényeges eleme van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a műszaki-természettudományi, egészségtudományi kutatások „határterületein", azok társadalmi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat valósítsunk meg.
Ilyen vonatkozásban ezeken a területeken járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására kell törekednünk. Ezeken a területeken külön figyelemmel kell lennünk a társadalmi-szociális igények alapján felmerülő kutatásterületek lehetőség szerinti fejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, országos szintű kutatások és kapcsolatrendszer kialakítására.
Bódis 29. oldal
Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag a természettudományi és orvos-biológiai kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben Egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti- és egyéb társadalomtudományi kutatásoknak is.
Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két alapvető módja van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a természettudományi és orvos-biológiai kutatások „határterületein”, azok társadalomi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat határozzunk meg.
Magam nem vagyok járatos a társadalomtudományi kutatásokban, de megválasztásom esetén a területen járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával törekszem az egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására.
Barkai 33. oldal
A Műszaki Földtudományi Kar, korábban Bányamérnöki Kar, egyetemünk legrégibb, nagy múltú alapító kara. A kar az elmúlt évtizedek alatt a legnagyobb változáson ment át, képzési és kutatási struktúráját folyamatosan fejlesztve átalakult, a hagyományos értékeket megtartva alkalmazkodott napjaink kihívásaihoz és lehetőségeihez.
Patkó 32. oldal
A Műszaki Földtudományi Kar Egyetemünk legrégibb Kara, és az elmúlt időszakban a legnagyobb változáson ment át. [...]
a Kar új életre kelt, rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.
Barkai 37. oldal
Bölcsészettudományi Kar
A kar és képzéseinek létrehozása valódi intellektuális szükségletet elégített ki városunkban és a régióban, emellett jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egyetemünket igazi universitasként emlegetik napjainkban.
Patkó 34. oldal
A Bölcsészettudományi Kar az egyik legszerteágazóbb képzést végző Karunk, amelynek létrehozása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Miskolci Egyetemet igazi universitasként emlegetik.
Barkai 37. oldal
Comenius Főiskolai Kar
A kar képzéseinek a Miskolci Egyetemhez történő integrációja szintén hozzájárult az Egyetem universitas jellegének fejlődéséhez.
Patkó 35. oldal
A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karnak a Miskolci Egyetemhez történt integrációja is hozzájárult az Egyetem universitas jellegéhez.
Barkai 41. oldal
Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az egyetem könyvtára, [...]
Patkó 42. oldal
Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az Egyetem könyvtára.
Barkai 49-50. oldal
Érdekvédelmi szervezetek
Az érdekvédelmi szervezetekkel való folyamatos egyeztetést igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal, kamarai szervezetek képviselőivel szoros együttműködésben kívánok dolgozni.
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
• Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a Kollektív Szerződés, valamint az egyetem belső szabályzatai előírnak.
• Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintű megállapodás megkötésére törekszem.
• Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt, illetve a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán.
• Az Érdekegyeztető Tanácsot rendszeresen összehívom.
• Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezetek képviselői meghívást kapnak.
• Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintű különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.
Bódis 31-32. oldal
Érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolat
A munkahelyi béke fenntartását igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal és az Orvosi Kamara képviselőjével szoros együttműödésben kívánok dolgozni. [...]
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
1. Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a kollektív szerződés, valamint az Egyetem belső szabályzatai előírnak.
2. Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintő megállapodás megkötésére törekszem.
3. Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok:
a. az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt,
b. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán. [...]
8. Az Érdekegyeztető Tanácsot legalább félévente, illetve szükség szerint összehívom.
9. Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács, Szenátusi Ülésekre a Szakszervezetek és a KT képviselői meghívást kapnak.
Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintő különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.
Barkai 52. oldal
Az egyetem számára elsődleges partnernek kell tekinteni Miskolc városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket és intézményeket.
Egyetemünknek ápolnia és tovább kell fejlesztenie a már hagyományosan jó együttműködést mind a várossal, mind a régióban lévő megyékkel.
A térségünkben jelenlévő nagyobb cégekkel még szorosabb kapcsolatot kell fenntartani, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen igy speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.
Bódis 29-30. oldal
Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban mőködő cégeket is.
Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés.
A régióban jelenlévő nagyobb cégekkel is szorosabbra kívánom főzni a kapcsolatot, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen így speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.
Barkai 52. oldal
Miskolc városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemcsak otthont ad egyetemünknek, hanem az egyetem a tudományos, szakmai, kulturális, intellektuális kisugárzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója" is egyben.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a város országos és regionális szintű stratégiai jelentősége az egyetem nélkül lényegesen szerényebb lenne és az egyetem működése is megkérdőjeleződne a várossal ápolt jó kapcsolatok nélkül, de hasonló az összefüggés a megye vonatkozásában is.
Bódis 30. oldal
A több mint kétezer éves Pécs nemcsak „lakhelye” az Egyetemnek, hanem az Egyetem a legszélesebb értelemben vett kulturális vonzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója” is egyben.
Talán nem állok messze a valóságtól amikor kijelentem, hogy a múltban a Város sem élt az Egyetem adta lehetőségekkel, s hasonlóan az Egyetem sem aknázta ki a Város előnyeit maradéktalanul.
Barkai 52. oldal
Hasonló a helyzet a régió másik két megyéjével is, ugyanakkor az észak-magyarországi régió vonatkozásában színesebb a kép, hiszen itt működik az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) és a Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös), továbbá fővárosi egyetem kihelyezett egységeként is működik képzés (Salgótarján).
Hiányzó képzéseink vonatkozásában kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, illetve a vezetésünkkel létrejövő integrációs lehetőség lehet a járható út.
Bódis 30. oldal
Hasonló a helyzet a megyével is, ugyanakkor a dél-dunántúli régió vonatkozásában sokkal színesebb a kép, mivel itt mőködik a Kaposvári Egyetem és Szombathelyen a Nyugat- Magyarországi Egyetem (Berzsenyi Központ) is, továbbá más fővárosi egyetemek kihelyezett képzései.
Hiányzó képzéseink vonatkozásában maximális kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, vagy az erőfölény kihasználása lehet a járható út.
Barkai 52. oldal
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme működésünknek.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.
Bódis 30. oldal
A PTE nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme mőködésünknek, amelynek tervezett és szigorú visszajelzések által módosítható rendszerben kell működnie.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.
Barkai 52. oldal
Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket tettek a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.
Bódis 30. oldal
Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket hoztak a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.
Barkai 52. oldal
Ugyanakkor fontos, hogy megfogalmazzuk az egyetem külkapcsolati preferenciáit is.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.
Bódis 31. oldal
Fontos, hogy megfogalmazzuk az Egyetem külkapcsolati preferenciáit.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.
Barkai 53. oldal
A Miskolci Akadémiai Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely reprezentálja az akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai ás munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A MAB és a ME kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, ugyanis az egyes rendezvényeken, tudományos fórumokon döntően az egyetemi műhelyek, illetve a régió más intézeteinek eredményei kerülnek bemutatásra.
A kapcsolatból jelenleg még hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, ebben az irányban további határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.
Bódis 31. oldal
X. Kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal (PAB)
A PAB a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely valójában reprezentálja az Akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai és munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A PAB és a PTE kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, hiszen jórészt arról szól, hogy a PTE kutatóinak eredményeit a régió más intézeteinek eredményeihez hasonlóan „elkönyveli”.
A kapcsolatból hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, melyek irányába határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.
Barkai 55. oldal
Pályázatomban nem volt lehetőség számos kérdést részletesen kifejteni.
Ennek ellenére bízom abban, hogy sikerült rávilágítanom arra az alapvető elképzelésemre, mely egy átlátható struktúrájú és vezetési felépítésű egyetem működtetésére törekszik, ahol demokratikus elvek szerint, konszolidált körülmények között működve, a „fenntartható stabilitás és kiegyensúlyozott fejlődés" jegyében tudunk munkálkodni.
Olyan modern egyetemben gondolkodom, ahol a szabályozókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, ahol az egyetemi érdekkel ellentétes elképzelések és cselekedetek nem találnak táptalajra [...]
Bódis 33. oldal
Annak ellenére, hogy számos kérdést csak vázlatosan érintettem, pályázatom elég hosszúra sikerült. Őszintén remélem, hogy az egyes fejezetek olvasása során világossá tudtam tenni azt az alapvető törekvésemet, hogy megválasztásom esetén egy átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű Egyetemet demokratikus elvek alapján kívánok vezetni egy egységes, konszolidált, egyre növekvő teljesítményt és presztizst felmutató modern intézmény felé, [...]
Ahol a szabályzókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, s korlátot csak az egyetemi érdekkel ellentétes törekvésekkel és cselekedetekkel szemben állítanak.
RSS Feed