Az igazság az, hogy készültünk egy kiadósabb anyagra HÖK és a HÖK elnöke Szabady Szabolcs úr ügyeivel kapcsolatban, de aztán örömmel láttuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek kinyílik nuncsaku a zsebében, ha a HÖK ügyei kerülnek szóba.
Két blog is foglalkozik/foglalkozott emberünkkel, eléggé behatóan. Itt például a következő információk jelennek meg:

2012. december 15.-e rendkívüli nap a Miskolci Egyetem életében. Évek óta nem fordult elő, hogy országos napilap (Magyar Nemzet) első oldalon számol be egy kiemelkedő eredményről, mely nem máshoz, mint az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnökéhez, Szabady Szabolcshoz kötődik.

Sajnos mégsem annyira szép eredmény a 2. hely, Szabady úr ugyanis azzal érdemelte ki az ezüstérmet, hogy 11 éve jár egyetemre, így a második leghosszabb ideje a felsőoktatásban tanuló egyetemi HÖK vezető az országban. Legelső képzését még 2002-ben kezdte meg a Gépészmérnöki Karon, bekerült a kari HÖK vezetésébe, szaktanács, kollégium, minden területen bekerült a döntéshozói körbe, nem is véletlenül, hiszen a korábbi HÖK vezetőivel már akkor szoros kapcsolatban volt. Az akkori HÖK vezérek (Szabady elsős korában Sulák László volt az egyetemi HÖK elnöke, őt 2006-ban váltotta Sebestyén Csaba) a Gépészmérnöki karon tanultak, természetes volt, hogy az utód is gépész legyen.


A hallgatoihalozat.blog.hu-n is megjelent egy erős írás a miskolci HÖK viselt, vagy legalábbis érdekes ügyeivel kapcsolatban, ami sajnos elég hamar el is tűnt onnan. (Innen kérdeznénk amúgy, hogy miért vettétek le?)

Szóval lesz még anyagunk a ME-HÖK történetével, ügyeivel és jelenlegi vezetőivel kapcsolatban, nem kell izgulni. Csak még egy kicsit hegyezzük a lándzsát.

Addig is köszönjük a Ha-Ha-nak és az osztjónapot blognak az eddigi munkát.
 

Endgame

03/07/2013

0 Comments

 

Hát véget ért a politikai roncsderbi a Miskolci Egyetemen (ahol a pályázatmásoló, a pénzelvű komcsibújtató és a parkinson-kóros mérkőzött meg egymással) és van új rektora az egyetemnek: Prof. Dr. Illés Béla.

Picture
A történet több tanulsággal is szolgál.
Először is, ha megnézzük a szavazatszámokat, menten világossá válik, hogy kik támogatják az új rektort. A megszerzett 21 szavazatból 4-et a saját, gépészmérnöki kara szállított, további négyet a bölcsészkar, amelynek vezetője Illés Béláné (nem névazonosságról van szó, hanem hites feleségéről), hármat még összekukázott valahonnan, így lett neki 11 szavazata.
Ekkor az értékelvű, a diákok érdekeiért körömszakadtáig és utolsó vérig kiálló HÖK, bátor, már-már kurucos dacossággal kiszámolta, hogy Prof. Dr. Barkainak max hét szavazata lehet, Prof. Dr. Palotásnak nyolc, ezért a legerősebb jelöltet választotta, így ki is jött a 21 voks, amivel Prof. Dr. Illés úr átveheti az iroda- és Audi kulcsokat.
Nem elhanyagolható a HÖK döntése szempontjából az sem, hogy Prof. Dr. Illés Béla személyesen a HÖK elnök, Szabadi Szabolcs úr munkáltatója is egyben.  Arra már gondolni sem merünk, hogy a HÖK szavazatai forintálisan is kifejezésre kerültek volna a HÖK felé, bár kizárni ezt sem lehet, csak amire nincs bizonyíték arról felesleges lamentálni.
Másodsorban az is látszik, hogy a zavarosban érdekeltek az egyetemi szereplők. Ne tévedjünk: Prof. Dr. Illés Béla Prof. Dr. Patkó Gyula egyenesági szellemi utódja, már ami a teljes jellegtelenséget illeti, annyival, hogy Illés úr telán még jellegtelenebb és tehetségtelenebb. Az új rektor hírhedten jó politikus is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a regnáló politikai kurzushoz (fenntartóhoz) való közeledés érdekében tanszékvezetőként maga mellé vette a szocialista kormányok államtitkárát, Mang Bélát, pár napja pedig a volt MSZP-s képviselő, most épp' gyurcsányista Tompa Sándort.
Fontos tudni azt is, hogy Illés professzor úr kampányfőnöke, pénzügyi és szavazatszerző kijáróembere nem más, mint a Molnár László, akinek figyelemreméltó munkásságát már itt részletesen tárgyaltuk.
Na ez a csapat fogja irányítani a Miskolci Egyetemet - ilyen elvek mentén szerveződik tovább a campus élete, nagy változás nem várható, mi pedig folytatjuk a munkát.
Prof. Dr. Illés Bélának pedig gratulálunk - megérte a MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDNI.

peace.

 
 

Eredetileg nem volt célunk az egyetem rektorválasztási ügyeivel foglalkozni (továbbá van is még néhány érdekes történetünk a csőben, amit még meg szeretnénk osztani) de az elmúlt napok történései mellett Mi sem mehetünk el szó nélkül.

Kezdődött ugye azzal, hogy  A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK megkutatták prof. Dr. Barkai László rektorjelölt rektori pályázatát, amiről körlevélben tájékoztatták a Szenátus tagjait. Az ügyről bővebben itt olvashat. A lusták kedvéért elmondjuk, hogy Barkai jelölt úr rektori pályázatának elkészítéséhez minden bizonnyal Dr. Schmitt Pál volt államfőtől kért tanácsot, mert ordít róla, hogy egy Pécsi Egyetemen született rektori pályázat és a jelenleg regnáló rektor Prof. Dr. Patkó Gyula régi pályázatának könnyelmű másolata. Az ügyben természetesen következett elhatárolódás (hogy ki, mitől, az nem világos) büntetőjogi fenyegetés, de tisztázás a mai napig nem. Maradt tehát a csúf gyanú: Prof. Dr. Barkai rektorjelölt úr pályázata sajnos nem önálló munka – és az sem mentség, hogy már a regnáló rektor (helyett a sajtófőnöke helyett minden bizonnyal az ügyvédjük) is beszállt a tisztázásba egy az INDEX-nek tett keménykedő nyilatkozattal. Az INDEX persze ezzel együtt megírta a saját cikkét, amit itt lehet elolvasni.

Ez után következett, hogy egy másik rektorjelöltet, Prof. Dr. Palotás Árpád Bence urat is támadás érte a MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK részéről Őt azzal vádolták meg a derék urak, hogy pályázatában hamisan tüntette fel a tudományos munkáinak (saját közleményeinek) számát. Az ügyről bővebben itt olvashat. A lusták kedvéért elmondjuk, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában, a www.mtmt.hu-n ugyanazt a 145 munkát lehet megtalálni, mint amennyi Prof. Dr. Palotás pályázatában szerepel.
Nemrégiben pedig megtámadtatott a harmadik rektorjelölt Prof. Dr. Illés Béla is. Itt lehet erről olvasni.
A fentiekből jól látszik, hogy az egyetemen erősen eldurvult a rektori székért és Audiért való nemes versengés, kérdés azonban, hogy kinek állt érdekében mindezt kirobbantani.
Egészen az elmúlt pár napig azt gondoltuk, hogy Prof. Dr. Illés Béla és csapata áll A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK mögött, de jött a Prof Dr. Illés Béla pályázatának hitelességét megkérdőjelező levél és elbizonytalanodtunk.
De azért nem nagyon.

A történetről ez a szám jutott az eszünkbe:

 
 
Prof. Dr. Barkai László kétes pályázatával kapcsolatban az INDEX

Horváth Bence                                                                                                                
Újságíró
részére
INDEX.HU Zrt.
részére
B u d a p e s t
Flórián tér 1.
1 0 3 3
 
Tisztelt Uram!

 
A Miskolci Egyetem rektori pályázatával összefüggésben a Miskolci Egyetem rektora részére a tegnapi napon írt levelében foglaltakra tekintettel az egyetem rektorának felhatalmazásával, az alábbiakról tájékoztatom:

                                                                                          I.)
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII tv. 20/A.§.-a alapján hirdetett pályázatot a Miskolci Egyetem rektori munkakörének betöltése tárgyában, a pályázati hirdetmény publikálásának időpontja 2012.november 12. napja volt.
 A pályázati hirdetményben a pályázatok benyújtására nyitva álló határidőn belül – lejárata 2012. december 14. napja – három pályázat került előterjesztésre a meghirdetett rektori munkakör betöltése tárgyában.

Pályázatot nyújtott be Prof.Dr. Barkai László dékán, egyetemi tanár, MTA doktor, Prof.Dr. Illés Béla egyetemi tanár, dékán, Prof.dr. Palotás Árpád Bence, egyetemi tanár, dékán-helyettes,

A rektori munkakör betöltésére pályázatot benyújtó valamennyi rektorjelölt a Miskolci Egyetem oktatója, szakterületének, hazai és nemzetközi szinten is elismert szaktekintélye, melyek közül Prof.Dr. Barkai László a Magyar Tudományos Akadémia doktora is.
A Miskolci Egyetem hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 14.§. (1) bek. d.) pontja szerint a Szenátus véleményezi – több pályázat esetén azokat rangsorolva – a rektori pályázatokat.
A Miskolci Egyetem hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 14.§. (2) bek. szerint, a Szenátus hatáskörébe tartozik a rektori pályázatok elbírálása.
A Szervezeti és Működési Szabályzatból is megállapíthatóan a rektori munkakör betöltésével kapcsolatos pályázat során a Miskolci Egyetem feladatát a beérkezett rektori pályázatok rangsorolása képezi.

A Miskolci Egyetem Szenátusa várhatóan a 2013. március 6. napján tartandó ülésén dönt a hatáskörébe tartozó kérdés, így a rektori munkakör betöltésére kiírt pályázati eljárásban a beérkezett pályázatok rangsorolása tekintetében.
 Az előzőekben hivatkozottak figyelembevételével rangsorolt pályázatok figyelembevételével a 2011. évi CCIV. tv.37.§. (4) bek. alapján a fenntartó dönt a rektor személyéről.

                                                                                 II.)
A I.) alatt kifejtettek helyezik az Ön által feltett kérdéseket abba a környezetbe, melyben a kérdéseket értelmezni lehet, így a fentiek előrebocsátását követően az alábbiakban válaszolunk a levelében nevesített kérdésekre.

1.)
Valóban kaptak-e jelzést azzal kapcsolatosan, hogy az egyik beérkezett pályázat egy korábbi másik pályázat némileg átalakított változata?
 Az egyetem kapott két névtelen levelet. Prof. Dr. Barkai László pályázata mellékletekkel százharminc oldal, míg a névtelen levél is összesen mindössze néhány oldal hasonlóságot vélt felfedezni, így ebből következően a Miskolci Egyetem – legalábbis a rektori hivatalba ilyen nem érkezett - nem kapott olyan tartalmú levelet, hogy az egyik beérkezet pályázat egy korábbi másik pályázat némileg átalakított változata.

2.)
Ha igen végeztek-e vizsgálatot ezzel kapcsolatban?
 A Miskolci Egyetem hatályos Szervezeti és Működési Szabályzatának 14.§. (1) bek. d.) pontja és (2) bek. szerint zajlik a beérkezett pályázatok véleményezése, illetve rangsorolása, melyről várhatóan 2013. március 06. napján dönt a Miskolci Egyetem Szenátusa.

3.)
Amennyiben igen mire jutottak?
 A szerzői jogról szóló 1992. évi XXXIII tv 4. § (1) bek. szerint, a szerzői jog azt illeti meg, aki a művet megalkotta, vagyis a hivatkozott törvényi rendelkezés szerint – amennyiben egyáltalán a pályázat a szerzői jogról szóló törvény hatálya alá tartozik – Prof. Dr. Bódis József rektor és Prof. Dr. Patkó Gyula rektor jogosult a szerzői jog tekintetében jogokat gyakorolni, vagyis az esetleges jogsértés kérdését felvetni.
 A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. 20/A. § (1) bek. szerint a közalkalmazotti jogviszony pályázat alapján létesíthető. Csak olyan közalkalmazottat lehet kinevezni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt. A pályázatot - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kinevezési jogkör gyakorlója írja ki.
 A pályázati kiírást tehát a jogszabály alapján a munkáltató, vagy a pályázat közzétételére jogosult jogi személy teszi közzé és azon a munkakör betöltésére jelentkező pályázók, vagyis a potenciális munkavállalók vesznek részt. A pályázat a kiírásból megállapítható módon nem tudományos, irodalmi, vagy művészeti mű létrehozására irányul, hanem rektori munkakör betöltésére.
 A pályázati kiírás szerint a pályázatnak többek között tartalmaznia kell a pályázónak az intézmény vezetésével kapcsolatos terveit, azok megvalósítására vonatkozó elképzeléseit, továbbá minden olyan információt és iratot, amelyet a pályázó fontosnak tart.
 A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI tv. 1.§. (6) bek. szerint valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet nem lehet tárgya a szerzői jogi védelemnek.
 A korábban hivatkozott két névtelen levelet megismerve Prof. Dr. Barkai László az egyetem számára megküldte a Pécsi Egyetem rektorának Prof. Dr. Bódis József hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá a Miskolci Egyetem rektorának hozzájáruló nyilatkozatát, így az 1992. évi XXXIII tv 4. § (1) bek. szerint jogosult személyek hozzájáruló nyilatkozatának birtokában a szerzői jogi jogsértés fel sem merülhet.

4.)
Ha nem érkezett ilyen jelentés, akkor e levél nyomán terveznek-e vizsgálatot indítani?
a.)
Szerzői jog megsértése tárgyában jogérvényesítésre az 1992. évi XXXIII tv 4. § (1) bek. szerint a szerzői jog jogosulja jogosult, mely jelen esetben nem a Miskolci Egyetem.
b.)
A 2011. évi CLXI tv.2.§. (1) bek. szerint, a vitássá tett, vagy megsértett jogról a bíróságok döntenek.
c.)
Különösen ki kell emelni azt, hogy a két említett rektor részére megküldésre került Prof. Dr. Barkai László pályázati anyaga, melyre egyöntetűen fejezték ki örömüket az általuk beadott pályázatban szereplő ötletek, elgondolások, stb. felhasználása tekintetében és kifejezetten hozzájárultak a további felhasználáshoz is, így a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre, de különösen a hozzájáruló nyilatkozatokra tekintettel jelenleg sem ténybeli, sem pedig jogi alapját nem látjuk a Miskolci Egyetem semmilyen olyan eljárásának, mely külön Prof. Dr. Barkai Lászlóval szemben kerülne megindításra.

5.)Van-e lehetőségünk megtekinteni a pályázat önöknél szereplő példányát?
 A pályázati kiírást az Emberi Erőforrások Minisztériuma eszközölte, mely pályázati kiírás szerint a pályázóknak arra vonatkozóan kellett nyilatkozniuk, hogy a pályázati anyagot „ a vonatkozó jogszabály és az egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint erre jogosult bizottságok és testületek megismerhetik .”
 A pályázati kiírás szerint tett nyilatkozat nem tartalmaz olyan felhatalmazást, mely szerint a folyamatban lévő pályázati eljárásban kívülálló az eredeti pályázati anyagot megtekintheti, vizsgálat alá vonhatja, stb, azonban a pályázatok a
http://www.uni-miskolc.hu/public/index.php?page_id=&news_id=3605
 alatt megtekinthetők.

                                                                                           III.)
A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Miskolci Egyetem a pályázati eljárás befolyásolására irányuló névtelen levelektől elhatárolódik, egyben visszautasítja a pályázati eljárás folyamatába történő beavatkozási kísérletet, a pályázati eljárás megzavarását, illetve a pályázó személy lejáratásának szándékát.

                                                                                           IV.)
Mindezekre tekintettel kérjük, hogy eljárásuk során maradéktalanul szíveskedjenek figyelembe venni a pályázat kiírójának, a Miskolci Egyetemnek és a pályázatban résztvevő személyeknek a személyiségi jogait.
 

Miskolc, 2013. február 26.
 
                                                               Üdvözlettel:
                                                                        Prof.Dr. Patkó Gyula
                                                                                     Rektor
                                                                              megbízásából
                                                                              Spitzmüller Zita
                                                                               sajtóreferens


 
 
A korábbiakban már megismert MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK egy újabb körlevelet küldtek az egyetem döntéshozóinak.

„Tisztelt Szenátusi Tag!

Tájékoztatjuk, hogy Illés Béla pályázata nem önálló munka, beosztottjaival íratta meg az egyes fejezeteket.
Miskolci Egyetemért Aggódók”

Se melléklet, se bizonyíték, semmi. Nem értjük, de ha tényleg így van, (azaz Prof. Dr. Illés Béla beosztottjaival íratta a pályázatát) az csúnya dolog. Viszont ha ez nem más, mint elterelés arról, hogy valójában Prof. Dr. Illés Béla aggódik a Miskolci Egyetemért és gyalulja a többi jelöltet, akkor meglehetősen gyenge próbálkozás.
Előbb-utóbb úgyis kiderül minden – csak szólunk.

 
 
Az egyetemi köpködések sorozat ezzel a Prof. Dr. Palotás Árpád Bence rektorjelöltet ekéző maillel folytatódott, de erre mailfordultával meg is érkezett a válasz.

„Tisztelt Szenátusi Tag!
Kérem vesse össze a két csatolt dokumentum adatait. Egy kis matematika: hogyan is jön össze a 145 saját közlemény? A számolás örömét meghagyjuk Önnek.
A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK”


"Kedves Aggódók,

Köszönöm, hogy komolyan veszik a rektorválasztás tétjét és részletesen foglalkoznak a pályázatok tartalmával.

A számolást megkönnyítendő csatolok az MTMT-ből 5 db. képként frissen lementett oldalt. Ha valakinek a PNG fájlformátum megtekintése problémát okoz, készséggel átalakítom JPG formátumra.

Az első tartalmazza a következő táblázatot:
Saját közlemények száma:         154
Idézetek száma:                        199
Független idézetek száma:      190
Függő idézetek száma:            9
Összegzett impakt faktor:       10,539
Várható IF-ek összege:           3,248
Összesen:                                13,787

A másik 4 kép tartalmazza az 1-50, 51-100, 101-150 és 151-154 tételeket és hivatkozásaikat.

A lista nem tartalmazza, a pályázat határideje után elfogadott publikációkat, így pl. alább, az aláírásom után részletezett, a főszerkesztő által már elfogadott (Impact Factor ral rendelkező folyóirathoz beküldött) cikkeket sem.

Remélem, tudtam segíteni. Természetesen ezt megtettem volna egy esetleges előzetes tisztázó e-mailre adott válaszként is és akkor nem terhelnénk feleslegesen kb. 70 postaládát.

Üdvözlettel:

Palotás Árpád Bence”

 
 
A Miskolci Egyetem rektort választ, mint az közismert, azonban az utóbbi napokban jelentős mértékben beindult a köpködés. Áttekintésünk első része azzal a maillel foglalkozik, ahol minden kezdődött.

Minden szenátusi tag megkapta az alábbi mailt pár héttel ez előtt:

„Tisztelt Szenátus Tag!
Kérem, vesse össze a két csatolt dokumentum szövegét. Néhány véletlen egyezés helyét megtalálja lentebb. A további felfedezés örömét meghagyjuk Önnek.

A MISKOLCI EGYETEMÉRT AGGÓDÓK

BL: IV. 22 - (BJ: I. 8 -)
Eötvös Lóránd … 31. (8.)
Napjainkban szakítani … kutatói szabadság … 32 (Szakítani … kutatói szabadság … 28)
A kutatás, fejlesztés és … 33. (Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk … 29.)
Hallgatóság 43 - (24 -)
Gazdálkodás 46 - (12 -)
Érdekvédelmi szervezetek 49 - (Érdekvédelmi szervezetek 31 -)
Külső kapcsolati rendszer … 52 - (VIII. Kapcsolat Pécs városával … 29 -)
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak … 52 - (IX. Nemzetközi kapcsolatok 30.)
MAB 53. (PAB 31.)
átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű egyetem 55. (átlátható struktúrájú és vezetői
felépítésű Egyetemet 33.)”


Ennyi volt az e-mail, arra elegendő, hogy felkeltse a gyanút, de sok bizonyítékkal nem szolgált.
Készült szerencsére időközben egy ennél precízebb elemzés is a dolgozatról, amit az érthetőség és az ínyencek kedvéért (tekintet nélkül a hosszára) most megosztunk.

Az összehasonlítás alapjául szolgáló forrásművek:

  • Prof. Dr. Barkai László: Pályázat a Miskolci Egyetem rektori tisztségének betöltésére, 2012
  • Prof. Dr. Bódis József: Pályázat a Pécsi Tudományegyetem rektori tisztségének betöltésére, 2010
http://www.pte.hu/files/tiny_mce/File/rektorvalasztas/rektoripalyazat_bodis.pdf
  • Dr. Patkó Gyula: Pályázat a Miskolci Egyetem rektori tisztségére, 2010
Az összehasonlítás szó szerinti idézeteket tartalmaz. A szövegközi rövidítéseket „[...]” jelzi.


Barkai 22. oldal.
Az egyetem elsőrendű feladata, hogy az egyes tudomány- és szakterületeken önálló gondolkodásra képes, művelt embereket képezzen, akik a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek legfontosabb küldetése, hogy elősegítsék hallgatóik értelmiségivé válását, akik a szakmai tudás mellett természeti és társadalmi környezetünkről felelős véleményt képesek alkotni, akiknek véleményére az emberi közösség odafigyel, s ezen keresztül formálják társadalmunkat.
Bódis 8. oldal

Véleményem szerint az egyetem legfontosabb feladata, hogy különböző tudomány- és szakterületeken képezzen önálló gondolkodásra képes, művelt embereket, akik az ország és a nemzet jövőjét cselekvően irányítani és befolyásolni tudják, önmagukat folyamatosan továbbképzik, tudásukat fejlesztik.
Az egyetemek igazi küldetése, hogy értelmiségi váljon az egyetemistából, aki a szakmai tudás mellett a környező világról önálló, felelős véleményt képes alkotni, akinek véleményére környezete odafigyel, s ezen keresztül formálja azt.

Barkai 22. oldal
Az egyetemek szerepe és helyzete a XXI. században az Európai Közösségben nagymértékben felértékelődik. A Bizottság „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása" című közleményében így fogalmaz: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősítenie: ezek az oktatás, a kutatás, ás az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését ás minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi ás minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be".
Bódis 8. oldal

A XXI. században az Európai Közösségben is felértékelődik az egyetemek szerepe és helyzete. „Európa szellemi tőkéjének mozgósítása” című közleményében a Bizottság megfogalmazza: „Európának a tudásháromszög mindhárom csúcsát meg kell erősíteni: ezek az oktatás, a kutatás, és az innováció. Az egyetemek mindhárom téren alapvető fontosságúak. Az egyetemek korszerűsítését és minőségének javítását szolgáló befektetések mennyiségi és minőségi fokozásával közvetlenül Európa és az európaiak jövőjébe fektetünk be”.

Barkai 22. oldal
Erre valóban szükségünk van, hiszen napjainkra már egyértelművé vált, hogy a globális világban zajló tudásversenyben Európa hátrányba került. Amennyiben Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente mintegy 150 milliárd euró többletet kellene a felsőoktatásra fordítania. Európának azonban az oktatás fejlesztésén kívül azért sincs más esélye, mivel kontinensünk gazdasági paradigmája a soron következő két évtizedben alapvetően meg fog változni. A jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre inkább a tudás- intenzív iparágakra ás szolgáltatásokra fog támaszkodni miközben az unió gyártóbázisa tovább zsugorodik és mind több munkahely igényli majd a magasabb szintű iskolai képzést.
Ennek a változásnak a valódi motorjai az egyetemek, melyek azonban jelenleg nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa számos országában reform intézkedések sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.
Bódis 8-9. oldal

Szükségünk is van erre, hiszen a globális világban zajló tudásversenyben Európa lemaradt. Ha Európa utol szeretné érni az Amerikai Egyesült Államokat, akkor évente további 150 milliárd
eurót kellene felsőoktatásra fordítania. Európának pedig nincs más esélye, csak az oktatás fejlesztése, hiszen az előttünk álló 20 évben
Európa gazdasági paradigmája alapvetően meg fog változni.
Gyártóbázisa tovább zsugorodik, a jövőbeni növekedés és szociális jólét egyre nagyobb mértékben a tudás-intenzív iparágakra és szolgáltatásokra fog támaszkodni és mind több munkahely igényli majd a felsőbb iskolai képzést.

Az új tudásalapú paradigma motorjai az egyetemek, melyek azonban nincsenek abban a helyzetben, hogy potenciális hozzájárulásuk teljességét az újraindított lisszaboni stratégia szolgálatába tudják állítani.
Nem véletlen, hogy Európa szerte reformok sorozata próbálja a felsőoktatást átalakítani.

Barkai 22. oldal
A reform tehát akkor jó, ha nem csupán költségcsökkentésben manifesztálódik, hanem a versenyképes finanszírozást is biztosítja, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi struktúra és stratégia modernizációja, melynek eredményeként nemzetközileg versenyképes, minőségi képzés és kutatás-fejlesztés jön létre. A felsőoktatás, mint „közjó", elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, ezért az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést kell kötnie a társadalommal, amelynek értelmében programjaiért, személyzetéért és erőforrásaiért legyen felelős ás elszámoltatható, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalják magukra.
Bódis 9. oldal

A jó reform tehát nem csak költségcsökkentésben, oktatók elbocsátásában fejeződik ki, hanem a versenyképes finanszírozás biztosításában, amellyel szemben természetesen elvárható az intézményi modernizációs stratégiák széles tárháza. Mivel a felsőoktatás közjó, s elvárt állami és társadalmi feladatot teljesít, az egyetemnek egy alapjaiban új megegyezést vagy „szerződést” kéne kötni a társadalommal, amelynek értelmében programjaikért, személyzetükért és erőforrásaikért felelősek és elszámoltathatóak lennének, míg az állami hatóságok a rendszer egészének stratégiai irányítását vállalnák magukra.

Barkai 23. oldal
Jelenleg az egyetemek számára különösen nagy kihívást jelent a tömegképzés és a minőségi képzés között feszülő ellentmondás. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. A felsőoktatásra szánt erőforrások szűkössége sehol sem teszi lehetővé a nagy számban történő elitképzést. Egyes országok útkeresése az elitegyetemek kialakítása irányába tart az ennek megfelelő emelt finanszírozás biztosításával. Más országok a tandíj bevezetését látják a helyes megoldásnak a források pótlására.
Bódis 9. oldal

Különösen nagy kihívást jelent az egyetemeknek a tömegképzés és a minőségi képzés egymás mellett történő megvalósítása. Az Európai térség valamennyi országa és egyeteme keresi a megoldást, megnyugtató választ azonban ez idáig még nem sikerült adni. Az EU felsőoktatásra szánt erőforrásainak szűkössége nem teszi lehetővé, hogy az igényelt nagy számban történjen az elitképzés. Egyes országok útkeresése felveti az elitegyetem, a kiválósági egyetemi központ kialakítását, természetesen az elitképzésnek megfelelő emelt finanszírozással. Máshol a források pótlására a tandíj bevezetését fontolgatják.

Barkai 23. oldal
Az immár évek óta tartó, elhúzódó gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. Folyamatos állami forráskivonásnak vagyunk tanúi és a helyzetet tovább súlyosbítja a csökkenő születésszám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának csökkenése. Ennek megfelelően a hazai felsőoktatás szerkezete alapvető átalakulási folyamaton megy keresztül.
Az egyetem oktatási portfóliójában egyre szűkebb arány jut az államilag támogatott hallgatói aránynak és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a költségtérítéses képzéseknek. Egyes szakokon (pl. társadalomtudományok, gazdaságtudomány) szinte kizárólagosan önköltséges képzésekre van lehetőség, míg más szakokon (műszaki- természettudományok, orvos-egészségtudomány) továbbra is az állami finanszírozás a meghatározó.
Ezek fényében különösen felértékelődnek a külföldi hallgatók idegen nyelvű önköltséges képzéseiben rejlő lehetőségek, és az innovációban való fokozott szerepvállalás szükségessége annak érdekében, hogy megfeleljünk a jelenlegi kihívásoknak.
Bódis 9. oldal

A 2008. év végére kibontakozó hitel és pénzügyi, majd gazdasági válság különösen nehéz helyzetbe hozza a hazai autonóm felsőoktatási intézményeket. A nemzetgazdaság lassulása, ill. néhány évig várható zsugorodása minden bizonnyal további forrás kivonást fog eredményezni ebből a szektorból. A helyzetet tovább nehezíti a csökkenő születés szám, és a felsőoktatási intézményekbe jelentkezők számának várható csökkenése. A magyar felsőoktatás szerkezete ezért ismét alapvetően át fog alakulni.

Az egyetem oktatási portfóliójában egyszerre kell megjeleníteni és szerencsésen ötvözni az állami finanszírozású és az önköltséges hallgatók arányát.
Lesz olyan szak, ahol az önköltséges arány dominál, s lesz olyan szak, ahol döntően az állami megrendelés jelenti az egyetem bevételét. Mindemellett törekedni kell, hogy az idegen nyelvű képzés a kapacitások kihasználásával minél több szakon és karon megjelenjen.

Ez nemcsak jó nemzetközi megítélésünket biztosítja, hanem bevételeink növelésével „függetlenedhetünk” a magyar gazdaság nehézségei okozta csökkenő állami szerepvállalástól. A gazdasági nehézségek megoldását jelentheti még az innovációban való fokozott szerepvállalásunk ill., a 2008. évben módosított FTv. által biztosított ingatlan gazdálkodás is.

Barkai 24. oldal
Az intézmény stratégiai céljainak és feladatainak meghatározásakor mindenekelőtt számba kell venni az egyetem helyzetét, adottságait és lehetőségeit, azokat az erényeket, problémákat és veszélyforrásokat, melyek célkitűzéseink megvalósítását elősegíthetik, illetve hátráltatják.
Bódis 10. oldal

Ahhoz, hogy stratégiai terveinket maradéktalanul sikerre vigyük, első lépésként számba kell venni azokat az erényeket és problémákat, melyek a megvalósítást segítik, vagy hátráltatják, illetve lehetetlenné teszik.

Barkai 25. oldal
Az egyetem olyan szellemi infrastruktúrával rendelkezik, mely évtizedeken keresztül nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket produkál a tudomány és az innováció területén.
Bódis 11. oldal

1.5. Az a szellemi infrastruktúra, mely évtizedek óta produkál nemzetközileg is figyelemre méltó eredményeket a tudomány és az innováció területén.

Barkai 31-32. oldal
ha nem oldjuk meg azt a feladatot, mely az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hoz be az egyetemi kutatóhelyekre, akkor mindez az egyetemi költségvetés újabb terhét jelentheti és jelentős erkölcsi veszteségeket is generálhat.
Bódis 28. oldal

ha rövid időn belül nem oldjuk meg azt a rendkívül fontos feladatot, mellyel az infrastruktúra fenntartását is szolgáló kutatási és innovációs projekteket hozunk a Science Buildingbe, akkor az egyrészt az egyetemi költségvetés újabb hiány-termeléséhez vezet, másrészt komoly erkölcsi veszteségeket is indukálhat.

Barkai 32. oldal
Napjainkban szakítani kell azzal a felfogással, miszerint a kutatási eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítás szereplőit. Ennek a megközelítésnek a hatékonysága egyértelműen alacsony és a tudományos eredmények hasznosítása esetleges. Hatékonyabb megoldást jelent az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttműködése, mely az egyéni kutatók, a nagy és komplex pályázatokat megvalósító tudásközpontok, a kutatás-hasznosítást végző inkubátor házak/innovációs központok teremtik meg a kutatóhelyek és a piaci szereplők együttműködését.
Bódis 28. oldal

Szakítani kell azzal a felfogással, hogy a tudományos kutatás során képződött eredményekhez utólag keressük meg a piaci hasznosítót. Ennek a modellnek az effektivitása egyértelmően alacsony, a kutatási eredmények hasznosítása esetleges. Lényegesen hatékonyabb modell az innovációs lánc tagjainak hálózatos együttmőködése. Ebben a rendszerben az egyéni kutatók, a nagy, komplex pályázatokat megvalósító un. tudásközpontok, valamint a kutatás- hasznosítást végző inkubátor házak-innovációs központok teremtik meg a piaci szereplők és a kutatóhelyek együttmőködését.

Barkai 32. oldal
Alapvető egyetemi érdek az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása.
A karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás hátterét a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, NKTH, FP7 stb. individuális pályázatai) biztosíthatják.
Mindazonáltal a nagyobb, több munkacsoportot, esetenként több egyetemi kart is összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nehezen kivitelezhetők az egyetemi infrastruktúra hagyományos keretei között.
Erre az igénybevétel alapján finanszírozott központ (Science Center) kialakítása adhat megoldást, mely megfelelő platformot képezhet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei között kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piac számára értékesíteni, ezzel megteremtve a pályázati források kiegészítésének lehetőségét.
A kutatás-hasznosítás kiterjesztése azonban piaci viszonyok között csak professzionális szereplők bevonásával képzelhető el.
Ezt kizárólag a régió gazdasági szereplőit bevonva, azokkal együttműködve lehet eredményesen megvalósítani.
Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni a régió gazdasági projektjeiben, melyekben az egyetemi tulajdonosi részvétel megteremtheti az érdekérvényesítés lehetőségét.
Ezek az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé es a képződött eredményeket a piacra vezetve a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására visszaforgatni.
Az un. „spin off' cégek kialakításával egyúttal olyan életpálya lehetőségek biztosíthatók a kutatók számára, melyek az egyetemi karriert is vonzóbbá tehetik.
Bódis 28-29. oldal

Az egyéni kutatói szabadság tiszteletben tartása alapvető egyetemi érdek.
Ezt a karokon, intézetekben és munkacsoportokban végzett alapkutatás biztosítja a megfelelő pályázati rendszerek (OTKA, GOP, NKTH, FP7 individuális pályázatai) segítségével.
Ugyanakkor a nagy, munkacsoportokat, esetenként karokat összefogó, interdiszciplináris pályázatok már nem kivitelezhetők a hagyományos egyetemi infrastruktúra keretei közt.
 
A Science Building projekt jól szolgálhatja ezek hatékony megvalósítását. Az igénybevétel alapján finanszírozott központ megfelelő platformot jelenthet a nagy volumenű hazai és nemzetközi pályázatokhoz.
Az innovációs lánc fent felsorolt szereplői a költségvetési gazdálkodás keretei közt kutatási, minőségellenőrzési szolgáltatásokat tudnak a piaci felé értékesíteni, ezzel kiegészítve a pályázati forrásokat.
A nagy volumenű kutatás-hasznosítás azonban piaci viszonyok közt, professzionális szereplők bevonásával képzelhető csak el.
Ezt a régió gazdasági szereplőivel együttmőködve lehet csak eredményesen megvalósítani.

Az egyetemi szerepvállalást ezért kell erősíteni az un. Pólus Programokban. [...]
Ezekben az egyetemi tulajdonosi részvétel teremti meg az érdekérvényesítést.
Ugyanis ezek, az önálló működési formájú szervezetek képesek közvetíteni a piaci igényeket a kutatóhelyek felé, ill. a képződött eredményeket piacra vezetve visszaforgatni a hasznosításból befolyó nyereséget az egyetemi innováció támogatására.
Egyúttal a „spin off” cégek inkubálásával olyan életpálya lehetőségeket biztosítanak a kutatóknak, hogy megérje az egyetemi karriert választani.


Barkai 33. oldal
A kutatás, fejlesztés és innováció kifejezések emlegetése kapcsán gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag műszaki, természettudományi vagy orvos-egészségügyi kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti-, és egyéb társadalomtudományi vagy művészeti kutatásoknak is.
Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két lényeges eleme van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a műszaki-természettudományi, egészségtudományi kutatások „határterületein", azok társadalmi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat valósítsunk meg.
Ilyen vonatkozásban ezeken a területeken járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására kell törekednünk. Ezeken a területeken külön figyelemmel kell lennünk a társadalmi-szociális igények alapján felmerülő kutatásterületek lehetőség szerinti fejlesztésére, a nemzetközi kapcsolatok erősítésére, országos szintű kutatások és kapcsolatrendszer kialakítására.
Bódis 29. oldal

Amikor kutatás-fejlesztésről beszélünk gyakran esünk abba a hibába, hogy szinte kizárólag a természettudományi és orvos-biológiai kutatásokra korlátozzuk gondolkodásunkat, miközben Egyetemünkön komoly hagyományai és eredményei vannak a jogi-, közgazdasági-, történeti-, pedagógiai-, nyelvészeti- és egyéb társadalomtudományi kutatásoknak is.

Egyetemünk alapvető érdeke egy elfogadható egyensúlyt megteremteni és fenntartani a különböző tudományterületek között.
Ennek két alapvető módja van. Az egyik, hogy minden lehetséges eszközzel (saját forrás, hazai és uniós pályázatok, stb.) támogassuk a társadalomtudományi kutatásokat is, a másik, hogy a természettudományi és orvos-biológiai kutatások „határterületein”, azok társadalomi hatásainak elemzésére irányuló társadalomtudományi kutatási programokat határozzunk meg.
Magam nem vagyok járatos a társadalomtudományi kutatásokban, de megválasztásom esetén a területen járatos, kiemelkedő teljesítményt felmutató kutatók bevonásával törekszem az egészséges egyensúly kialakítására és fenntartására.


Barkai 33. oldal
A Műszaki Földtudományi Kar, korábban Bányamérnöki Kar, egyetemünk legrégibb, nagy múltú alapító kara. A kar az elmúlt évtizedek alatt a legnagyobb változáson ment át, képzési és kutatási struktúráját folyamatosan fejlesztve átalakult, a hagyományos értékeket megtartva alkalmazkodott napjaink kihívásaihoz és lehetőségeihez.
Patkó 32. oldal

A Műszaki Földtudományi Kar Egyetemünk legrégibb Kara, és az elmúlt időszakban a legnagyobb változáson ment át. [...]
a Kar új életre kelt, rugalmasan alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.

Barkai 37. oldal
Bölcsészettudományi Kar
A kar és képzéseinek létrehozása valódi intellektuális szükségletet elégített ki városunkban és a régióban, emellett jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy egyetemünket igazi universitasként emlegetik napjainkban.
Patkó 34. oldal

A Bölcsészettudományi Kar az egyik legszerteágazóbb képzést végző Karunk, amelynek létrehozása jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Miskolci Egyetemet igazi universitasként emlegetik.

Barkai 37. oldal
Comenius Főiskolai Kar
A kar képzéseinek a Miskolci Egyetemhez történő integrációja szintén hozzájárult az Egyetem universitas jellegének fejlődéséhez.
Patkó 35. oldal

A Comenius Tanítóképző Főiskolai Karnak a Miskolci Egyetemhez történt integrációja is hozzájárult az Egyetem universitas jellegéhez.

Barkai 41. oldal
Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az egyetem könyvtára, [...]
Patkó 42. oldal

Mind az oktatásunknak, mind a kutatásunknak fontos tényezője az Egyetem könyvtára.

Barkai 49-50. oldal
Érdekvédelmi szervezetek
Az érdekvédelmi szervezetekkel való folyamatos egyeztetést igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal, kamarai szervezetek képviselőivel szoros együttműködésben kívánok dolgozni.
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
• Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a Kollektív Szerződés, valamint az egyetem belső szabályzatai előírnak.
• Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintű megállapodás megkötésére törekszem.
• Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt, illetve a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán.
• Az Érdekegyeztető Tanácsot rendszeresen összehívom.
• Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezetek képviselői meghívást kapnak.
• Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintű különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.
Bódis 31-32. oldal

Érdekvédelmi szervezetekkel való kapcsolat
A munkahelyi béke fenntartását igen fontosnak tartom, ezért a Szakszervezetekkel, Közalkalmazotti Tanáccsal és az Orvosi Kamara képviselőjével szoros együttműödésben kívánok dolgozni. [...]
A velük való rendszeres kapcsolat fenntartására, vitás kérdésekben a kölcsönösen elfogadható konszenzus kialakítására törekszem.
Mindezek megvalósítása érdekében az alábbiakat tervezem:
1. Biztosítom mindazon jogok megvalósulását, amelyeket a Munka Törvénykönyve a Közalkalmazottak Jogállásáról Szóló Törvény, a kollektív szerződés, valamint az Egyetem belső szabályzatai előírnak.
2. Az anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeket érintő jogokkal és kötelezettségekkel összefüggő kérdésekben intézményi szintő megállapodás megkötésére törekszem.
 3. Előzetes véleményeztetést, illetve egyeztetést tartok:
a. az illetmény pénzügyi fedezetére szolgáló költségvetés elfogadása előtt,
b. a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedési terv kapcsán. [...]
8. Az Érdekegyeztető Tanácsot legalább félévente, illetve szükség szerint összehívom.
9. Rektori, vezetői ülésekre a Közalkalmazotti Tanács, Szenátusi Ülésekre a Szakszervezetek és a KT képviselői meghívást kapnak.
Vezetői megbízatásom idején a munkaügyi konfliktusok megelőzésére törekszem. Erre szolgálnak a tervezetett intézményi szintő különböző egyeztetések, elsősorban a munkaügyi és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdésekben.


Barkai 52. oldal
Az egyetem számára elsődleges partnernek kell tekinteni Miskolc városát, a régió megyéit, valamint a régióban működő cégeket és intézményeket.
Egyetemünknek ápolnia és tovább kell fejlesztenie a már hagyományosan jó együttműködést mind a várossal, mind a régióban lévő megyékkel.
A térségünkben jelenlévő nagyobb cégekkel még szorosabb kapcsolatot kell fenntartani, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen igy speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.
Bódis 29-30. oldal

Az Egyetem számára elsődleges partnernek tekintem Pécs Városát, a régió megyéit, valamint a régióban mőködő cégeket is.
Célom, hogy az Egyetem megtalálja a lehető legtöbb együttműködési lehetőséget mind a várossal, mind a megyékkel, hiszen számos területen lehetne gyümölcsöző, mindkét fél számára hasznos az együttműködés.
A régióban jelenlévő nagyobb cégekkel is szorosabbra kívánom főzni a kapcsolatot, hiszen a képzések fejlesztése a számukra, mint a végzettjeinket alkalmazókra nézve is nagyon fontos.
A cégek igényei szerint átalakított képzések, illetve szak- és továbbképzések, tanfolyamok indításával a hallgatóság érdekeit szolgáljuk, hiszen így speciális tudással a birtokukban fogadhatják őket a munkaerőpiac szereplői.


Barkai 52. oldal
Miskolc városa és Borsod-Abaúj-Zemplén megye nemcsak otthont ad egyetemünknek, hanem az egyetem a tudományos, szakmai, kulturális, intellektuális kisugárzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója" is egyben.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a város országos és regionális szintű stratégiai jelentősége az egyetem nélkül lényegesen szerényebb lenne és az egyetem működése is megkérdőjeleződne a várossal ápolt jó kapcsolatok nélkül, de hasonló az összefüggés a megye vonatkozásában is.
Bódis 30. oldal

A több mint kétezer éves Pécs nemcsak „lakhelye” az Egyetemnek, hanem az Egyetem a legszélesebb értelemben vett kulturális vonzásával a város és a régió legnagyobb munkáltatója és „fogyasztója” is egyben.
Talán nem állok messze a valóságtól amikor kijelentem, hogy a múltban a Város sem élt az Egyetem adta lehetőségekkel, s hasonlóan az Egyetem sem aknázta ki a Város előnyeit maradéktalanul.

Barkai 52. oldal
Hasonló a helyzet a régió másik két megyéjével is, ugyanakkor az észak-magyarországi régió vonatkozásában színesebb a kép, hiszen itt működik az Eszterházy Károly Főiskola (Eger) és a Károly Róbert Főiskola (Gyöngyös), továbbá fővárosi egyetem kihelyezett egységeként is működik képzés (Salgótarján).
Hiányzó képzéseink vonatkozásában kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, illetve a vezetésünkkel létrejövő integrációs lehetőség lehet a járható út.
Bódis 30. oldal

Hasonló a helyzet a megyével is, ugyanakkor a dél-dunántúli régió vonatkozásában sokkal színesebb a kép, mivel itt mőködik a Kaposvári Egyetem és Szombathelyen a Nyugat- Magyarországi Egyetem (Berzsenyi Központ) is, továbbá más fővárosi egyetemek kihelyezett képzései.
Hiányzó képzéseink vonatkozásában maximális kollaboráció, a párhuzamos képzések tekintetében a megegyezés, vagy az erőfölény kihasználása lehet a járható út.


Barkai 52. oldal
A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme működésünknek.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.
Bódis 30. oldal

A PTE nemzetközi kapcsolatainak építése és fenntartása stratégiai eleme mőködésünknek, amelynek tervezett és szigorú visszajelzések által módosítható rendszerben kell működnie.
A nemzetközi együttműködési képesség magas szintje vonzerő mind a munkavállalók, mind pedig a hozzánk beiratkozó hallgatók szempontjából.


Barkai 52. oldal
Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket tettek a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.
Bódis 30. oldal

Az előző évek rektori vezetései komoly erőfeszítéseket hoztak a nemzetközi kapcsolatok stratégiai meghatározottsága érdekében.

Barkai 52. oldal
Ugyanakkor fontos, hogy megfogalmazzuk az egyetem külkapcsolati preferenciáit is.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.
Bódis 31. oldal

Fontos, hogy megfogalmazzuk az Egyetem külkapcsolati preferenciáit.
A változó európai színtéren indokoltnak látszik bizonyos reorientáció megvalósítása.

Barkai 53. oldal
A Miskolci Akadémiai Bizottság a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely reprezentálja az akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai ás munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A MAB és a ME kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, ugyanis az egyes rendezvényeken, tudományos fórumokon döntően az egyetemi műhelyek, illetve a régió más intézeteinek eredményei kerülnek bemutatásra.
A kapcsolatból jelenleg még hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, ebben az irányban további határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.
Bódis 31. oldal

X. Kapcsolat a Pécsi Akadémiai Bizottsággal (PAB)
A PAB a Magyar Tudományos Akadémia regionális központja, mely valójában reprezentálja az Akadémia jelenlétét, helyet ad számos tudományos rendezvénynek.
Az MTA szerkezetét tükröző szakbizottságai és munkacsoportjai koordinatív szerepet játszanak a különböző tudományos rendezvények szervezésében és lebonyolításában, de kutató tevékenység nem folyik bennük.
A PAB és a PTE kapcsolata jónak mondható, de hiányzik belőle a valódi kollaboráció, hiszen jórészt arról szól, hogy a PTE kutatóinak eredményeit a régió más intézeteinek eredményeihez hasonlóan „elkönyveli”.
A kapcsolatból hiányzik a funkcionalitás és a kreativitás, melyek irányába határozott lépéseket kell tenni, mely mindkét intézmény számára sok előnnyel járhat.


Barkai 55. oldal
Pályázatomban nem volt lehetőség számos kérdést részletesen kifejteni.
Ennek ellenére bízom abban, hogy sikerült rávilágítanom arra az alapvető elképzelésemre, mely egy átlátható struktúrájú és vezetési felépítésű egyetem működtetésére törekszik, ahol demokratikus elvek szerint, konszolidált körülmények között működve, a „fenntartható stabilitás és kiegyensúlyozott fejlődés" jegyében tudunk munkálkodni.
Olyan modern egyetemben gondolkodom, ahol a szabályozókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, ahol az egyetemi érdekkel ellentétes elképzelések és cselekedetek nem találnak táptalajra [...]
Bódis 33. oldal

Annak ellenére, hogy számos kérdést csak vázlatosan érintettem, pályázatom elég hosszúra sikerült. Őszintén remélem, hogy az egyes fejezetek olvasása során világossá tudtam tenni azt az alapvető törekvésemet, hogy megválasztásom esetén egy átlátható struktúrájú és vezetői felépítésű Egyetemet demokratikus elvek alapján kívánok vezetni egy egységes, konszolidált, egyre növekvő teljesítményt és presztizst felmutató modern intézmény felé, [...]
Ahol a szabályzókat úgy alakítjuk, hogy azok a közösségi és egyéni célok és ambíciók megvalósítását szolgálják, s korlátot csak az egyetemi érdekkel ellentétes törekvésekkel és cselekedetekkel szemben állítanak.

 
 
Mint a következőkből kiderül a Hexagon Family Bt. 30.644.850 Ft-ján kívül további összegekre is szükség volt ahhoz, hogy Patkó rektorsága alatt megfelelő színvonalon legyenek megszervezhetők a diplomaosztók és az egyetem más előre nem látható rendezvényei. Lássuk kik mennyiért segítették az indoklás szerint igen leterhelt közalkalmazotti kört!

Az egyetemnek 2010-ben, a már jól ismert erőforrás gondok miatt a Hexagon Family Bt. komoly szakmai háttértámogatása mellett is csak újabb cég bevonásával sikerült megszervezni a diplomaosztókat és más ünnepségeket. Szerencsére a feladatra megtalálták a Remus Bt.-t, aki január 2.-án (szombaton) aláírta Patkó Gyulával a 635.000 forintos szerződését, melyben három fontos esemény megszervezését vállalta fel (január 16.-i diplomaosztó, március 15.-i ünnepség és a május 15.-i tanévzáró a szépkorúak akadémiája számára).
Természetesen az indoklás szerint amellett, hogy ezek ismét nem szakmai alapfeladatok, a megbízó kapacitásproblémái indokolták a külsős szerződést. Az Endresz György vezette társaság nem kérdés, hogy kiváló munkát végzett (annak ellenére, hogy akkori tevékenységi körében nem szerepelt a rendezvényszervezés), nem sokkal később jött is a következő megbízás "a felsőoktatás és az ipari kapcsolatok kialakítását célzó konferencia teljes körű megszervezésére."
Az egyetem Patkó Gyula alatt a szerződés szerint már 2010-ben odáig jutott, hogy arra sem maradt kapacitása, hogy az ipari kapcsolatok kialakítását segítő konferenciát megszervezzen (a feladat komplexitása miatt) a Remus Bt. viszont csak ezért a munkáért 1.500.000 forintot kapott.

Az újabb céggel való kapcsolat és az állítólagos kapacitáshiány, valamint a feladatok specialitása különösen érdekes a válság éveiben és álságos hozzáállást mutat a rektor részéről az általa vezetett intézmény irányába. Pláne ha megnézzük az adott időszakban érvényes rektori ügyvivő szakértő munkaköri leírását: e feladatkör közvetlen munkairányítója pedig a rektor.
A feladatok közt az alábbiak szerepeltek:

- a rektor feladatainak ellátásához szükséges minden titkársági ügyviteli szervezési feladat megtervezése, koordinálása
- rektori kapcsolattartás, megjelenések, vendéglátás bonyolításának megszervezése.

Ha a rektornak ezekre a feladatokra külön munkatársa volt az elmúlt években, annak eldöntését, hogy az ünnepségeket indokolt volt e kiszervezni, az egyetemi polgárokra és olvasóinkra bízzuk.

  • Ja és a számla!
  • Számolom… 2.197.500, ha más nem lesz.
  • Köszönöm, írja a többihez!
 
 
1895-R/2006 és a többiek

Évek óta megszorítások miatti elvonások, zárolások a belső adósság kritikus szintre növekedése a téma a Miskolci Egyetemen. A kötelező takarékosság az egyetemen belül egyetlen szervezeti egységet biztosan elkerült: a Rektori hivatalt. Kérdéses megbízások, idegeket borzoló, cinikus indoklások – így működik a hivatal.

Patkó rektor megválasztása után egy sokáig háttéremberként számon tartott szereplő repült egyenesen a főtanácsadói státuszig hat évvel ezelőtt: Molnár László. A rektor szinte minden kérdésben kikérte a véleményét gazdálkodástól a személyügyekig - fontos egyetemi kérdés vele való egyeztetés nélkül nem dőlhetett el.
A rektor 2006. július 1.-től a Miskolci Egyetem működésével kapcsolatos programkoordinációs, beruházásokkal kapcsolatos tanácsadói, műszaki elemzői, oktatásszervezői és erre vonatkozó tanácsadói feladatok ellátásával bízta meg a Hexagon Family Bt.-n keresztül Molnár Lászlót. Ezek a feladatok ugyanis - az indoklás szerint - nem szakmai alapfeladatok.

Molnár László családi cége hat éve számláz minden hónapban 290.000 Ft + Áfát. A főtanácsadó persze nemcsak hatalmat, hanem megfelelő ellátmányt is kapott ahhoz, hogy csak a feladataira kelljen koncentrálnia. A havi ellátmányon túl szinte minden költségét megtéríti az egyetem: telefon, konferencia, saját gépkocsi üzemanyag, autópálya díj, rendezvények részvételi díja szállással, étkezéssel, stb.

Kiváló, több évtizedes szervezői tapasztalataira szinte minden területen számított Patkó, olyan területeken is, amelyek már az irracionalitás határait feszegették.

A válság okozta takarékosság jegyében még 2009-ben kiderült ugyanis, hogy az egyetem közalkalmazottai olyan mértékben leterheltek, hogy nem képesek megszervezni egy diplomaátadó ünnepséget. Arra is rájött a rektor, hogy már csak azért is indokolt egy vállalkozó bevonása a szervezésbe, mert például a pótdiploma átadó ünnepség előkészítésének koordinációja nem tartozik az egyetem szakmai alapfeladatai közé.
Komoly piackutatást követően az apparátus megtalálta azt minden szempontból megfelelő céget, aki mentesíteni tudta az egyetemi kollégákat a további terhek alól. Igen, a Hexagon Family Bt.-t.

Az együttműködés annyira jól sikerült, hogy szinte észre sem vette a rektor, hogy Molnár László, a saját tanácsadója koordinál a rektori hivatallal.

Molnár László többek között olyan feladatokat kapott, mint a 2009-es pótdiploma átadó ünnepség előkészítésének koordinálása, a rendezvényhez szükséges szaktanácsadói feladatokkal együtt, Ö felelt ugyanabban az évben a karácsonyi egyetemi koncert  előkészítésének koordinálásáért, a rendezvényhez szükséges szaktanácsadói feladatokkal együtt. Ez utóbbi jól érzékelteti milyen hatalmas kihívást jelent az egyetem számára egy év végi koncert, hiszen a szolgáltatási szerződés erre a tevékenységre 2009. október 1-től november 30-ig szólt. (Itt jegyezzük meg, hogy a karácsonyi koncert abban az évben hagyományosan decemberben volt, 16.-án, a fellépő zenekarok pedig az egyetem zeneművészeti intézetének zenekarai voltak. Komoly erőfeszítést igényelhetett tehát a szerződés teljesítése, értékben 268.500 Ft összegért. (Fellépők: Miskolci Egyetem Szimfonikus Zenekara, a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézete Cselló és Rézfúvós Együttese, a  Miskolci Egyetem Nőikara és a Miskolci Bartók Kórus.)

2009-ben akkora volt a leterheltség, hogy a Miskolci Egyetem a saját 60 éves jubileumi rendezvénysorozatának programkidolgozását és a lebonyolítással kapcsolatos PR és szaktanácsadói feladatokat is ki kellett hogy adja, persze szintén a Hexagon Familynek. A sikeres feladatmegoldásért ezúttal 1.140.000 Ft-ot fizetett ki Patkó.

A sikeres szervező munka újabb megbízást hozott, mert kiderült, hogy a tanévzáró rendezvény felügyelete és a szervezés során a  folyamatos egyeztetés a rektori hivatallal szintén nem szakmai alapfeladat, összesen 187.500 Ft-ért.

2010-ben az is kiderült, hogy az egyetem tolmácsolni és fordítani sem képes már egyedül a saját konferenciáján. Erre is a legalkalmasabbnak Molnár László családi bt.-je bizonyult, 601.250 Ft összegért.

2011-ben sem sikerült jobb megoldást találni a diplomaosztók megszervezésére - hisz tudjuk jól, nem alapfeladat, és nem fér bele az állomány leterheltsége miatt, - az 5 alkalmas feladatot (ünnepségek szervezése, lebonyolítás koordinációja ezúttal kiegészítve kommunikációs szaktanácsadással) 625.000 Ft-ért vállalta a Hexagon Family Bt.

A külső szereplővel történő szerződéskötés indoklása ebben az esetben kiegészült még azzal, hogy rövid idő van hátra az eseményekig, illetve hogy a feladat igen sürgős, ami teljesen komikussá teszi a leírtakat. Hiszen az egyetemen nem igen hihető, hogy későn jönnének rá, hogy 211-ben is lesz diplomaosztó, ahogy minden egyes évben.

A fenti példák érdekes rendszert mutatnak be, mely - legalábbis látható módon - nem került a belső ellenőrzés vizsgálati körébe, szankciókat nem kapott sem a megbízó, sem a megbízott.  Az érintettek örömére az idei évben a diplomaosztók még Patkó Gyula rektori időszakában lesznek.


A számlát kérem!
Összesen 30.644.850, ha más nem lesz.
 
 
Érdekes anyagot kaptunk a múlt héten egy régi, 2004-es projekttel kapcsolatban, melynek elszámolása még mindig folyamatban van. A Regionális Egyetemi Tudásközpont projekt az a fejlesztés az egyetemen,  ami még a TIOP projektnél is több ideig tart. Pedig a menedzsmentben megtaláljuk dr. Mang Bélát (korábbi stratégiai rektorhelyettest, helyettes államtitkárt, akit a gépész dékán tanszékén kapott ismételt főállást  az országos pályafutás okozta szünetet követően) így aztán igazán nem érthető miért hemzseg a hibáktól a projekt elszámolása, és kapott sok oldalas felszólítást az egyetem és a konzorciumi partnerek.
Picture
(Fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a felhasznált idézetek pontosak, az estenként humoros részek nem az egyetemigazság blog szerkesztőinek köszönhetőek.)
Lássuk, hogy mi a helyzet a Fejlődő tudásközpont projekttel kapcsolatban!
"A Miskolci Egyetem összes beküldött számla- és egyéb iratmásolatáról hiányzik az egyetem bélyegzője. Kérjük, hogy (az egyszerűség kedvéért) az egyetem egy megbízott dolgozója szíveskedjen személyesen befáradni a MAG Zrt.-hez egy megbeszélt időpontban bélyegzővel és párnafestékkel, hogy ezt a hiányosságot pótolni tudják."
A fenti "apróságon" túl már a hiánypótlás 2. oldala 100 millió forint feletti szabálytalanságról szól. Mint kiderül  a RET-09/2004 projekt helyszíni ellenőrzései el nem fogadott és visszafizetendő tételeket állapítottak meg. A hiánypótlás már csak azt kéri, hogy ezek a tételek már ne szerepeljenek, azonban tételesen felsorolásra kerülnek a kifogásolt részek:
személyi -2.767.067
járulék -836.091
dologi -7.106.485
eszköz -121.000.000
Bizony a fentiek alapján tisztán látszik, hogy a projekt négy helyszíni ellenőrzésen összesen 131.709.623 Ft nem elfogadható tételt talált, ezek pedig az elszámolási szabályok szerint saját erőnek számítanak, vagyis az egyetem önereje terhére kell, hogy megvalósuljanak –az egyetem saját zsebből kell, hogy ezeket finanszírozza.
Számos, több mint érdekes kérdést is tartalmaz a hiánypótlási felhívás:

"Kérjük, hogy az egyéb dologi kiadások között a havi gépkocsielszámolásokat szíveskedjenek kiemelni az elszámolásból, tekintettel arra, hogy azokat konkrét időpontokhoz és nevekhez kapcsolódva már elszámolták."
Bár a projektben elszámolt eszközök és szolgáltatások köre szinte teljes körű (autópálya matricától valutavásárlásig), néhány tétel mégis megkérdőjeleződött a MAG Zrt. ellenőre által.

"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb dologi kiadások között 111. sorszám alatt elszámolt "évfolyam-találkozó" költsége milyen módon kapcsolódik a projekt megvalósításához?"

Ma már nehezen visszakereshető kinek lehetett olyan évfolyam-találkozója, ami stratégiai szempontból segítette az egyetem regionális tudásközponti szerepét, ismereteink szerint azonban az évfolyam találkozók költségeit általában a résztvevő végzettek szokták fizetni.
"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb dologi kiadások között több helyen előforduló "éttermi szolgáltatás" és "péksütemény vásárlás" (a több tételben elszámolt reprezentációs kiadások mellett) milyen módon kapcsolódik a projekt megvalósításához?"

A reprezentációs költségekkel sok baja van az ellenőröknek, valószínűleg nem tudják, mennyi rendezvény erősíti a regionális központi szerepet. Ahogy az alábbiak is elengedhetetlenek:
"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb dologi kiadások között 381. és 382. sorszám alatt szereplő "gravírozás",a 440. sorszám alatti "szemüveg" a 383. sorszám alatti "kupaklezáró" , a 676. sorszám alatti "virág", a 854. sorszám alatti "40 db könyvutalvány", a 898. sorszám alatti "élelmiszer, evőeszköz", a 902. sorszám alatti "tankönyv", a 1185. sorszám alatti "biztonsági öv" az 1201. sorszám alatti "kávéfőző" 86.990 Ft értékben milyen módon függ össze a projekt megvalósításával."
Sajnálatos, hogy ez a kérdés egyáltalán felmerült, hiszen a válasz egyszerű: a projektmenedzsment egy kávé elfogyasztását követően olyan autóval volt kénytelen partnereket felkeresni a tudásközpont érdekében, melynek - a nehéz anyagi helyzet miatt - még biztonsági öve, sőt szélvédője sem volt, ezért szemüvegben kellett megtenni az utat. A siker érdekében ajándékot is vittek - a vállalatvezetőknek gravírozott kupaklezárót, a hölgyeknek virágot és könyvutalványt. Az út hosszúra nyúlt, ezért kellett harapnivaló evőeszközökkel, az utasok pedig tankönyvek böngészésével ütötték el az időt.
A következő kérdés már nehezebb:
"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb dologi kiadások között 607. sorszámmal szereplő Panoráma hotelbeli szállás 1.213.490 Ft értékben milyen módon függ össze a projekt megvalósításával."
A szervezők valószínűleg már megadták a választ, ahogy a következőre is:
"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy a Komócsin Mihály nevéhez fűződően több helyen elszámolt, a Hajdúsági Ipari Zrt.-hez (nem konzorciumi tag) történő utazás költsége - milyen módon kapcsolódik a projekt megvalósításához."
Az ellenőrök további pogácsák után is kutakodnak:
"Kérjük nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy az egyéb dologi kiadások között elszámolt étkezés, pogácsa, szalagfüggöny, ásványvíz, bútorok beszerzése, klíma tisztítása és hirdetések feladása milyen módon kapcsolódik a projekt megvalósításához."
A menedzsment bizonyára megadta a helyes válaszokat a MAG kérdéseire, és nem kérdés, hogy ez a projekt is lezárul előbb utóbb.
Az viszont továbbra is kérdés, hogy csak így és ilyen áron lehet-e a régió vezető felsőoktatási intézménye a Miskolci Egyetem.


 

    ÉVEKET CSÚSZÓ, ÁLLÓ BERUHÁZÁSOK, CSÖKKENŐ HALLGATÓI LÉTSZÁM, NAGYVÁLLALATI VEZETŐI JUTTATÁSCSOMAG A REKTORNÁL ÉS AZ EGYETEMI VEZETŐKNÉL. 11 ÉVE EGYETEMISTA HÖK VEZETŐ, EGYETEMI VEZETŐVÉ LETT VOLT HÖK VEZETŐK - EZALATT FŰTÉSSZÜNET ÉS CSŐDKÖZELI HELYZET. EZ MA A MISKOLCI EGYETEM. HOGY KERÜLT ILYEN HELYZETBE AZ EGYETEM ÉS MERRE TART?  ERRŐL SZÓL EZ A BLOG.

    HÍRED, INFÓD VAN? ÍRD MEG NEKÜNK! ELLENŐRIZZÜK ÉS KÖZÖLJÜK

    KÖSZÖNJÜK!